Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Fábián György: A két munkáspárt együttműködésének fejlődése Szegeden a város felszabadulásától az 1947-es választásokig
kítása egyébként is más szervezeti elvek alapján történt, mint az MKP-é. Ezek a tényezők is hozzájárultak az újjászervezés körüli nehézségekhez. Ilyenformán csak négy héttel a felszabadulás után, november 9-én zajlott le az első megbeszélés, amelyen az SZDP újjáalakításáról tárgyaltak.41 Novemberben már folyik a párt újjászervezése körüli munka is. Balogh István a „Délmagyarországban” többször felszólította az SZDP-t, hogy csatlakozzon a nemzeti összefogáshoz.42 A párt képviselői a novemberben folyó tárgyalásokon, vagyis az MNFF és annak helyi szervezete, a Szegedi Nemzeti Bizottság megalakításában már résztvettek. A december 2-i tárgyaláson, ahol a Szegedi Nemzeti Bizottság megalakult, az MKP két képviselője mellett ott volt Vörös József is, az SZDP képviseletbén.43 A Nemzeti Bizottságban mindkét munkáspárt és a szakszervezetek is 2—2 taggal képviseltették magukat.44 A december 3-i nagygyűlésen dr. Valentiny Ágoston az SZDP nevében a következőket mondotta: „...elismeréssel adózom innen az MKP kiküldötteinek... A szociáldemokrácia a leghűségesebb és legodaadóbb harcosa lesz a népi Magyar- ország felépítésének.” A szabadság és a demokrácia jegyében, a „régi rendszer bé- rencei”-nek lehetetlenné tétele jegyében minden volt elvtársat, minden demokrata érzésű polgárt csatlakozásra hívott fel. Hangoztatta, hogy a pártnak történelme van és kitörölhetetlen gyökerei a magyar népben.45 December 5-én jelent meg az SZDP szervező bizottságának közleménye, amely lényegében a párt országos méretű, hivatalos zászlóbontását jelentette. A párt, „amely a magyar munkások, parasztok és kispolgárok első öntudatos ébresztője és összetartó kapcsa volt, egyben hídverő az intellektüellek felé”, a demokrácia alapján állva munkásokat, parasztokat, polgárokat, nőket és ifjakat hív zászlaja alá.46 Az SZDP e két első megnyilatkozása jelzi, hogy a párt elfoglalja helyét a demokratikus újjászületést megvalósító nemzeti összefogásban, a „szociáldemokratizmus” talaján, a népi demokrácia híveként. Megtalálható ezekben a megnyilatkozásokban a párt tradícióira, a kontinuitásra, eszmei és politikai vonalának folytatására való hivatkozás is. Az SZDP szervező munkája Szegeden 1944. december 31-én jutott el addig, hogy a felszabadulás utáni első városi taggyűlését — kb. 220 résztvevővel — megtartsa és városi vezetőségét megválassza.47 Decemberben már működtek egyes kerületi szervezetek is, így a belvárosi, móravárosi, Fodor-telepi szociáldemokrata szervezetek.48 A munkásegység fejlődését azonban már az SZDP tényleges újjáalakítása előtti időszakban is vizsgálhatjuk. A kommunisták kezdeményezték és irányították az MNFF és szegedi bizottsága, a Szegedi Nemzeti Bizottság létrehozását és munkáját, de november végén már az SZDP szegedi képviselői is intenzíven részt vettek az előmun41 PI Arch. 253—3/43. Idézi: Fehér István: A szegedi munkásság szervezeti helyzete a felszabadulás első éveiben. Acta Universitatis Szegediensis. Sectió Scientiae Socializmi. Tomus V. Szeged, 1967. 35. 1. 42 A Délmagyarország november 26-i számának vezércikke szerint az SZDP szervezetileg még nem alakult meg, december 1-i híre szerint viszont már létezik. A két dátum közötti napokban jutottak el tehát az SZDP szervezeti újjáalakításáig. 43 Délmagyarország, 1944. december 3. 44 A későbbiekben két-két póttagot is delegáltak a pártok a Nemzeti Bizottságba. 45 Délmagyarország, 1944. december 5. 46 Az MKP és SZDP határozatai 1944—48. 42—43. 1. 47 Délmagyarország, 1944. december 29. Fehér István és Strassenreiter Erzsébet 1944. december 17-re teszi az első taggyűlés és a vezetőségválasztás időpontját. (Fehér István: i. m. 35. 1., Strassenreiter Erzsébet: i. m. 9. 1.) Adataink szerint azonban ekkor csak a Fodor-telepi szervezet összejövetele történt meg. Délmagyarország, 1945. december 21. 48 Délmagyarország, 1945. január 6. 206
