Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Labádi Lajos: A szentesi képviselőtestületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata
5. Hatósági intézkedések a mozgalom visszaszorítására A március 15-ét követő napokat a rendőri és közigazgatási hatóságok részéről megnyilvánuló lázas kapkodás jellemezte. Intézkedések egész sora látott napvilágot, melyek mind a felélénkült mozgalmi élet visszaszorítását célozták. Elsőként az MFOSZ szentesi csoportja elleni, már március elején megkezdett támadást melegítették fel, elsősorban azért, mivel a Földmunkás Szövetség elleni fellépés jó alkalmat biztosított az SZDP és a mozgalmi élet központját jelentő munkásotthon elleni intézkedések foganatosítására. A támadásra az adott lehetőséget, hogy a fennálló törvények értelmében a kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok szerint működő társadalmi egyesület — mint az MFOSZ is — politikai párttal egy helyiségben működhet. Erre hivatkozva az alispán már március 13-án utasította a földmunkás szakszervezet vezetőit, hogy az egyesület helyiségében haladéktalanul szüntesse meg az SZDP-vel való közös működést, mert ellenkező esetben a helyi csoport feloszlatása iránt fognak intézkedni.315 Emlékezhetünk, hogy a munkásotthon céljára kiszemelt Bocskai utcai házingatlan megvétele a szakszervezetek és a párt összefogása útján vált lehetővé. Mivel annak idején a vételár túlnyomó részét a földmunkások adták össze, a vétel után a földmunkás szakszervezet nevére lett írva a ház. Most ezt lovagolták meg a hatóságok. Szinte biztosra vették, hogy az MFOSZ helyi csoportja nem fogja kirekeszteni az SZDP-t, már csak azért sem, mivel a régi otthon lebontása és az új felépítése szintén közös erővel történt 1935/36 folyamán.316 A Földmunkás Szövetség ellen megindított támadás éle tehát nyilvánvalóan a munkásotthon és az azt központként használó SZDP ellen irányult. A támadási felületet csak növelte, hogy a polgármester egészségügyi okokra hivatkozva (nedvesek a falak, nincs padló stb...) még nem adta mega lakhatási engedélyt a nemrég felépült, de még teljesen be nem fejezett munkásotthon épületére.317 Erre hivatkozik egy március 16-án kelt rendőrségi jelentés, mely tudatja a főispánnal, hogy az SZDP szentesi szervezete a polgármesteri tilalom ellenére, a Bocskai utcai munkásotthont állandóan használja.318 A következő napi jelentésben pedig sürgeti az MFOSZ szentesi csoportja elleni vizsgálat elrendelését, mivel megfigyelésük szerint az említett csoport nem fejt ki működést, s annak helyiségét kizárólag az SZDP birtokolja.319 A fenti jelentések hatására hozott főispáni intézkedésekből már világosabbá válik, hogy mit akartak. Az elsőre reagálva, a főispán utasította a polgármestert, hogy amennyiben a jelentés tartalma fedi a valóságot, úgy a munkásotthont haladéktalanul zárassa be és hatóságilag pecsételtesse le.320 A Földmunkás Szövetség ügyének kivizsgálásával az alispánt bízta meg, azzal a meghagyással, hogy: . .ameny315 CsmL (Szf) 377/1937. 1. sz. 98/1937. sz. Főisp. rés. 316 A munkásotthonként használt Bocskai utcai kis épület a munkanélküli fiatalok 1935-ben lebontották. Anyagi fedezet hiányában az új épület felépítése csak a szakmák összefogása által volt lehetséges. Ennek megvalósulásáról valljon a kortárs: „...Ekkor még létezett a vályogvető mesterség, s a hivatásos vályogvetők több száz vályogot ajándékoztak ingyen az otthon céljára. Mások, azok a kubikosok, akik a Tiszagát téglaburkolatát bontották részéből, szintén több száz téglát ajándékoztak az otthon céljára. 1935-ben lebontottuk a régi épületet, s még az év nyarán jónéhányan, kőművesek, kubikosok segítségével felhúztuk a falakat. Karai Lajos, Molnár Mihály ácsok pedig rárakták a tető- szerkezetet, majd ismét jöttünk mi kőművesek, és asszonyok, lányok segítségével becserepeltük. Az asztalos és más munkálatok azután már lassabban haladtak...” Mikecz János visszaemlékezése. 317 Alföldi Újság, 1937. márc. 21. 318 CsmL (Szf) 377/1937. 1. sz. 87/1937. sz. Főisp. rés. 319 Uo. 93/1937. sz. Főisp. rés. 320 Uo. 88/1937. sz. Főisp. rés. 183
