Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Vass Előd: A vásárhelyi náhije 1560. évi és 1570. évi török adóösszeírása
a falu teljes és kölcsönös házassági kapcsolataira utal. 1560-ban Derékegyházán, 1570-ben Donádon szerepel Petre Forróház, ami egy nagyon értékes adat, mivel Forróháza Baja mellett található, s tudjuk korábbi kutatásokból, hogy Baja környékére 1550-es évek végén a törökök félkatonai falvakba délszláv vojnik-alakulatokat telepítettek le.28 Talán ez a személy onnan szökött el, s ez a vásárhelyi náhije délszláv telepeseire is fényt vetne, mivel a XV. századi telepítések az elmúlt évszázad alatt nagy változásokon mehettek át. Utalni szeretnénk arra a téves felfogásra, hogy az egyszeri betelepülések változatlanul fentmaradhattak volna. Több adattal rendelkezünk a délszláv telepesek állandó mozgására is, ami a magyar lakosságra éppenúgy ebben a korban jellemző volt. Másik alig megvizsgált kérdés a délszláv telepesek ethnikai összetétele, mivel adatok bizonyítják, hogy a török hódítók magyar területre már szerbeket, bolgárokat és makedorománokat (vlahok) elkeverve telepítették át. A szerbség csak ott tudott megmaradni, ahol papja, pópája is volt. Sok helyen viszont a szerb pópák szerbesítették el a makedorománokat és a bolgárokat is. A magyar hódoltsági terület az ipeki szerb pátriárchátushoz tartozott, s minden ortodox egyházközségbe szerb papokat küldtek ki, s így tudott a szerb nemzetiség megmaradni.29 A 3. táblázat szerint a vizsgált korszakunkban a náhije összes népességének egyharmada Vásárhely városában élt. Ezért Vásárhely népességének vizsgálata 1557—1578 közötti időszakban az egész terület társadalmi-gazdasági kérdéseire választ ad. Négy török adóösszeírás felhasználásával a hane-adóegység, a kapu-adóegység és a családfőszámok megoszlását az 1564. évi magyar dikális adóösszeírás porta-adóegység számával együttesen tekintjük át.30 5. táblázat: Vásárhely város népességének létszáma 1553—1578 között Évek Hane-szám Kapu-szám Családfők Porta-szám Lélekszám 1553 _ 40 9 1557 135 — 138 — cca. 920 1560 176 174 184 — cca. 1200 1561 — — — 167 9 1564 — — — 117 ? 1570 311 305 298 — cca. 2350 1578 282 9 ? — cca. 1870 Az 5. táblázat Vásárhely népességének alakulását 1553—1578 között mutatja be, a török és a magyar adóegységek száma alapján, illetve ezekből a fent már ismertetett számítási módszerünk segítségével következtetett lélekszám adatokkal. A lélek- számokat követve arra a következtetésre juthatunk, hogy az 1552. évi augusztusi török pusztítás nyomán, valószínűleg 1560-ra települt vissza a város eredeti lélek- száma, s további valódi népességnövekedést csak az 1560-as években ért el. A város növekedésének lehetőségét a terület társadalmi-gazdasági feltételei biztosították. Ezek a feltételek mindössze alig egy évtizedes fejlődést engedtek meg, s már az 1570-es években minimális népességcsökkenéssel is számolhatunk. Egészében áttekintve a népességszám alakulását a fenti időszakban egy évtizedes szakaszos emelkedés után minimális visszaesést követőleg 1570—1595 között mintegy kettős ezres lélekszám 28 Vass Előd, Baja és környéke a török hódoltság korában; in Baja monográfiája, Kézirat. 23 U. ő. A balkáni nomádok az Oszmán Birodalom európai tartományaiban; in Nomád álla- mok-Nomád társadalmak, Szerk. Tőkei Ferenc, Kézirat. 30 Az 1553, 1561 és 1564. évi magyar dikális adatokat Borovszky, i. m., II. kötet, 220—223 1. vettük. 17
