Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Labádi Lajos: A szentesi képviselőtestületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata

helyzetét befolyásoló tényezők feltárásánál. Jól kivehető a mozgalom vezetőinek azon törekvése is, hogy a mozgalom legfőbb tömegbázisát alkotó földmunkás-kubi- kosság mellett, befolyásukat kiterjesszék egyéb társadalmi rétegekre. Erre utal, hogy a pontokban foglaltak a földmunkásságon kívül az egyéb társadalmi rétegekhez tartozók érdekeit is érinti. Még világosabbá válik ez, ha megvizsgáljuk a memorandum megfogalmazása után rendezett aláírásgyűjtő akció eredményét.

A vezetőség arra törekedett, hogy az általuk összeállított memorandum minél szélesebb körben ismertté váljék. Eredményes munkájukat, s a mozgalom befolyásának nagymérvű növekedését mutatja, hogy a főispánhoz írt dokumentumot 1376-an írták alá! (A mozgalom előretörésének méreteit jól szemléltetik annak a főispáni iratnak az adatai, melyek egy évvel korábbról valók. Eszerint a helyi SZDP 860 nyilvántartott tagja közül csupán 227 fizetett tagdíjat.)291

Az aláírásgyűjtés szervezetten folyt. Minden városrésznek külön gyűjtőíve volt, s általában egész utcasorok egyöntetűen aláírták az okmányt — a név mellett feltüntetve a lakhelyet és foglalkozást is. Ez különösen a munkásnegyedeket jellemezte, melyek elhelyezkedése szemléletesen kimutatható, ha az 1376 aláírót lakhelyét illetően térképre vetítjük. Kirajzolódik, hogy a munkásnegyedek, mintegy gyűrűként fogják körbe a város belterületeit. A legegységesebb tömböt a Felsőpárt- Hékéd—Nagyhegy városrész alkotja, ahol túlsúlyban a kubikosság élt. A másik nagy tömböt a bolgárkertészettel foglalkozó, kis parcellákon dolgozó földmunkásság által lakott Berekhát és Bereklapos területe alkotta. Ezeket egészítette ki a kiséri városrész, ahol a földmunkások mellett napszámosok éltek nagy számban.

Az aláírók foglalkozás szerinti megoszlásának vizsgálatát megnehezíti, hogy az 1376 aláíró közül 573 név mellett (az összes aláírók közel 42%-a) nem szerepel a foglalkozás megjelölése. A mozgalom vezetésének az egyéb társadalmi rétegek megnyerésére való törekvése, ill. annak eredményessége azonban így is jól kimutatható a 803 (58%) foglalkozást is feltüntető aláírás foglalkozás szerinti megoszlásának számbavételéből. Az aláírók 7 foglalkozási csoportba sorolhatók: földmunkás (kubikos), napszámos, gazdasági munkás, iparos (és segéd), kisgazda, fuvaros és háztartásbeli. Ezek számarányát vizsgálva a következő eredményt kapjuk (a 803 főt 100%-nak véve):

— földmunkás (kubikos) 549 fő — (70,8%)

— napszámos

69 fő

— gazdasági munkás

66 fő

— kisgazda

28 fő

— iparos és segéd

43 fő

— fuvaros

14 fő

— háztartásbeli

34 fő

Összesen: 803 fő

(+ foglalkozása ismeretlen 573 főnek = 13 76)292 Nem tudni, hogy az ismeretlen foglalkozású 573 személy (42%) milyen irányba befolyásolná ezeket az arányokat. Feltehetően a kispolgári rétegek, ill. a néhány holdon gazdálkodó kisparasztok számarányának növekedését eredményezné, mivel e rétegeknek még volt mit veszíteniök, ami indokolja, hogy óvatosságból, nevük mellett nem tüntették fel a foglalkozást, ill. pontos lakhelyet.

291 CsmL (Szf) 203/1936. 1. sz. 117/1936. sz. Főisp. rés.

292 CsmL (Szf) 1430/1937. sz. Alisp. ált. ir.

178