Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Labádi Lajos: A szentesi képviselőtestületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata
jelentéstétel szerepelt. A h. polgármester részletesen beszámolt az ínséges esztendőről, annak legyőzésére tett próbálkozásokról és azokról a személyekről, akik ebben tevékenyen részt vettek. A jelentése végén előterjesztett egy indítványt, mely arra vonatkozott, hogy az ínség legyőzése érdekében tett fáradozásaiért az egész város nevében nyilvánítsa ki a képviselő-testület háláját és köszönetét elsősorban a miniszterelnöknek és a vezetése alatt álló kormánynak, valamint a főispánnak és az alispánnak. A szociáldemokrata képviselők a köszönetnyilvánítást a kormány iránti bizalomnyilvánításnak fogták fel, épp ezért az indítvány ellen foglaltak állást. A heves szóváltások közepette folyó vita során Kádár Sándor és ifj. Mikecz János szoc. dem. képviselőket többször rendreutasították. Mikecz ellen széksértési eljárás is indult, melynek következtében 15 pengő bírság lefizetésére kötelezték. Mivel ennek nem tudott eleget tenni, kénytelen volt elhagyni a közgyűlési termet.256 A szociáldemokrata frakció egyre keményebb vonalvezetése természetesen nem kerülte el a rendőrhatóságok figyelmét sem. Az SZDP tevékenységének megfigyelésével megbízott detektív kénytelen megállapítani, hogy: „...A városi képviselő-testületben a párt pozíciója megerősödött, amennyiben bár a képviselő-testületnek 5 szociáldemokrata taglétszáma az időközi választás után is változatlan maradt, a párt azóta a városi közgyűlésen nagyobb aktivitást fejt ki. A régi mérsékeltebb párttagokat ugyanis a képviselő- testületben szélsőségesebb irányzathoz tartozók váltották fel, kik ifj. Mikecz János kommunistagyanús 31 éves kőműves segéd vezetése alatt a városi közgyűlésen erős agitációt fejtenek ki...”257 A detektív megjegyzi még, hogy: „...Hatóságom területén az SZDP teljes hanyatlása csak akkor várható, ha ifj. Mikecz János közszereplése lehetetlenné válik.”258 259 Érdekes módon, a szociáldemokrata képviselő-testületi munkán kívüli mozgalmi tevékenységet a rendőri szervek továbbra is úgy ítélték meg, mint nem létezőt. Változatlanul a szociáldemokrata szervezkedés teljes szüneteléséről beszéltek. Pedig 1936 május—júniusától egyre több jel nyilvánvalóan mutatta, hogy a párt agitációs munkája nem merült ki a képviselő-testületi csatározásokban. Egymást érték a munkásság olyan irányú egységes fellépései, melyekre erőteljes szervező munka nélkül nem igen kerülhetett volna sor. Elég csak a szentesi kubikosok májusi munka- beszüntetésére gondolni, vagy a nagy nyári munkákra történő szerződéskötések nehézségeire, melyeket a szentesi aratók és marokverők egységes bérkövetelése okozott. Az elsőnél több száz szentesi kubikos tette le a munkát az alacsony kereseti lehetőségek miatt. Akciójuk azonban eredménytelen maradt, mivel a velük dolgozó szarvasiak és békésszentmiklósiak idő előtt ismét munkába álltak, s így a szentesiek nem tehettek mást.269 A nyári szerződéskötések akadozása már nagyobb zavart keltett a hivatalos körökben, hisz az egész évi termés betakarítása került veszélybe. Megszaporodtak a gazdapanaszok, melyekből az derült ki, hogy az aratási munkákra nem tudnak szentesi munkásokat kapni, mivel azok az eddig gyakorlatban levő bérezés mellett nem hajlandóak leszerződni. A főispán fenyegetőzéssel próbálta a munkásokat jobb belátásra bírni, kijelentve, hogy a télen nem számíthatnak ínségmunkára azok, akik nyáron nem igyekeznek elhelyezkedni az aratási munkákon.260 Konkrét intézkedéseket is tett azirányban, hogy a leszerződött munkásokat vegyék nyilvántartásba. Nem titkolta, hogy azok, akik hiányozni fognak ebből a nyilvántartásból, a tél folya256 CsmL (Szí) 1936. júni. 8. Szentes város kgy. jkv. 155. sz.; Alföldi Újság, 1936. júni. 9. A június 8-i városi közgyűlés eseményeiről több országos lap is beszámolt: pl. a „8 órai Újság” és az „Új Nemzedék”. Alföldi Újság, 1936. júni. 11. 257 CsmL (Szf) 203/1936. 1. sz. 117/1936. sz. Főisp. rés. ass Uo. 259 Alföldi Újság, 1936. máj. 17. 260 Alföldi Újság, 1936. júni. 5. 172
