Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Labádi Lajos: A szentesi képviselőtestületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata
polgármestert terhelték, még nem tud beszámolni a főispán. Épp ezért sürgeti egy általános vizsgálat elrendelését, mely „...előreláthatólag olyan fegyelmi vétségeket fog kideríteni, amelynek alapján módomban lesz Négyesi Imre polgármestert állásától felfüggeszteni...”250 A kívánt vizsgálat már 1935 szeptemberében kezdetét vette, s ettől kezdve közel fél éven át belügyminiszteri kiküldöttek tanulmányozták Szentes város teljes ügy- és vagyonkezelését.251 A nagy alapossággal végzett vizsgálat különösebb eredményt nem hozott, ennek ellenére Négyesi Imre polgármester, egészségi okokra hivatkozva, 1936. április 23-án benyújtotta lemondását.252 A lemondás elfogadása, vagy el nem fogadása a városi közgyűlésen múlt, mely 1936. május 1-én tárgyalta az ügyet. A sors iróniája, hogy a képviselők közül egyedül a szociáldemokraták foglaltak állást a lemondási nyilatkozat elfogadása ellen. A polgármester melletti kiállásuk természetesen nem Négyesi Imre személye iránti ragaszkodásukból fakadt, hanem a városi önkormányzatot semmibevevő hatósági eljárás elleni tiltakozásból. A témához szólva ezt világosan megfogalmazták. Kádár Sándor kijelentette, hogy nem fogadja el a polgármester nyugdíjaztatási kérelmét, mivel azt kényszer folytán, politikai nyomásra adta be. A kényszernyugdíjazás elleni tiltakozása során Kádár azt sem hallgatta el, hogy a polgármesterrel szemben mindig bizalmatlan volt, épp azért, mert a rendszer szolgálójává szegődött és nem védte meg ezzel szemben a város polgárságát.253 Kádár Sándor többszöri rendreutasítása után, a jelenlevő szocialista képviselők kivételével, a közgyűlés egyhangúan elfogadta Négyesi Imre lemondását. Négyesi félreállításának valódi okaira rávilágítani látszik az a hálateli levél, melyet a szentesi nyilaskeresztesek intéztek a főispánhoz.254 Ebben olyan szempontok nyernek megfogalmazást, melyek a főispánnál is jelen lehettek akciójának megindításakor. Az említett, egyébként igen bőbeszédű levél lényege a következő: „...Örültünk és megnyugvással hallottuk, hogy a magyarul gondolkodni nem tudó, filoszemita érzelmű és liberális felfogású, valamint minden fajvédő gondolat iránt érzéketlen és arról modortalan és gunyoros hangon nyilatkozó Négyesi polgármester letűnt végre a porondról... Mi a mai viszonyok között a Haza ellen elkövetett bűnnek tartjuk azt a felfogást, amelyik csak adózási szempontokat ismer és nem hatja át a magyar sorsközösség tudata. így fogva fel a kérdést, úgy a magam, mint pártom nevében is, a leghálásabb köszönetünket fejezzük ki Méltóságodnak, amiért ezt a sorsközösséget valló felfogást diadalra juttatta...”255 A polgármester-kérdésben megnyilvánult szociáldemokrata magatartásból érződő rendszerellenes él az elkövetkezőkben mind gyakrabban kifejezést nyert. Az 1936-os év leghevesebb közgyűlési vitáját is az okozta, hogy a szociáldemokrata képviselők nem voltak hajlandók bizalmat szavazni a miniszterelnöknek, a kormánynak és a megyei funkcionáriusoknak. A közbekiabálásokkal, sorozatos szómegvonásokkal, széksértési eljárással tűzdelt közgyűlés az országos sajtó figyelmét is magára vonta. A szóban forgó júniusi közgyűlés napirendjén a rendkívül rossz 1935/36-os gazdasági év következtében előállt nyomor enyhítésére szervezett akciókról való 250 Uo. 251 Alföldi Újság, 1936. ápr. 22. 252 Alföldi Újság, 1936. ápr. 24. 253 CsmL (Szf) 1936. máj. 1. Szentes v. kgy. jkv. 106. sz. 254 Ebben az időben Szentesen a Festetich gróf vezetése alatt álló Nemzeti Szocialista Pártnak volt pártcsoportja. Nevezett csoport különböző nézeteltérések miatt két részre oszlott. Az egyik Ibolya János nyug. főhadnagy, a másik Kovalcik Gyula ügyvéd vezetésével működött. Együttes taglétszámuk meghaladta a 400 főt. CsmL (Szf) 187/1936. sz. Főisp. rés. 255 CsmL (Szf) 1084/1936. sz. Főisp. ált. ir. (Az idézett levelet az Ibolya János vezetése alatt lévő csoport juttatta el a főispánhoz.) 171
