Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Labádi Lajos: A szentesi képviselőtestületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata
sék a munkanélküliség problémáját. Ezúttal a 8 órás munkaidő és a munkanélküli segély sürgős törvénybeiktatását követelő felirattervezetet terjesztettek a képviselő- testület elé. A polgármester, arra hivatkozva, hogy az indítvány politikai természetű és meghaladja a képviselő-testület hatáskörét, annak még tárgyalását sem engedélyezte.242 Négyesi Imre polgármesternek ez az intézkedése már az utolsók közül való volt, ugyanis a tárgyalt időben már vége felé közeledett az a minisztérium által elrendelt vizsgálat, mely Négyesi bukását eredményezte. Mivel Négyesi Imre polgármester félre- állítása tipikus példája volt a helyi önkormányzat felsőbb szervek általi semmibevételének , érdemes a történteket és az ezzel kapcsolatos szociáldemokrata állásfoglalást kicsit közelebbről is megismerni. Az ügy kezdete visszanyúlik a Csongrád vármegyei főispánváltásig. 1935 májusában ugyanis Farkas Béla eddigi főispán lemondott. Utódául Kozma Györgyöt, a belügyminiszter öccsét nevezték ki.243 Farkas Béla távozása igen nagy megkönnyebbülést váltott ki az ellenzéki körökben. 10 éves főispánságát az Alföldi Újság a következőkben summázna: „...a leghidegebb és legkíméletlenebb terror időszaka volt, teljesen megfertőződött a közélet, divatba jött egyfelől a hízelkedés, másfelől a besú- gás... (melyek következtében) ...Tíz esztendei némaságra volt kárhoztatva a lelkiismeretes szó, a szabad vélemény Csongrád megyében...”244 Érthető tehát, hogy nagy érdeklődés kísérte Kozma György hivatalbalépését. Az új főispán, alig 4 hónappal a főispáni szék elfoglalása után, arról számolt be a miniszterelnöknek, hogy Szentes város közigazgatása rossz, s ennek oka elsősorban Négyesi Imre polgármester.245 Hogy milyen tényezők késztették a főispánt ilyen következtetések levonására, azt jól példázza a nyugdíjkorhatárt elért városi tisztviselők nyugdíjazása körül a város és a főispán között kialakult nézeteltérés. Kozma egy BM — körrendeletre hivatkozva sürgette két felelős beosztású városi tisztviselő nyugdíjaztatását, akik „mellesleg” izraelita vallásúak voltak.246 A város költségvetését felbillentette volna a hirtelen nyugdíjazás, ezért várható volt, hogy a közgyűlés ellenezni fogja. Ezzel a főispán is számolt, épp ezért nyomatékosan a polgármester tudtára adta, hogy abban az esetben, ha az említett tisztviselőket a képviselő-testület nem nyugdíjazná, abból a polgármester teljes megbízhatatlanságára, ill. tehetetlenségére volna kénytelen következtetni.247 Ez nyílt felhívás volt az amúgy is korlátok közé szorított önkormányzati fórumra gyakorolandó erőteljesebb nyomásra. A főispáni instrukciók hiábavalónak bizonyultak. A szeptemberi közgyűlés egyhangúan leszavazta a tisztviselők nyugdíjaztatását célzó polgármesteri előterjesztést.248 Kozma György főispán még ugyanebben a hónapban megtette a kezdő lépéseket a város első választott tisztviselőjének félre- állítására, ki az ő mércéi szerint túlzott gyengekezűséggel irányítja a város ügyeit. Akciójáról elsőként Gömbös Gyula miniszterelnököt tájékoztatta, kijelentve, hogy: „...elengedhetetlennek tartom, hogy Szentes város polgármesterével szemben teljes energiával lépjek fel, mert ha ezt nem teszem, akkor vérszemet kapnak mindazok az elemek, akikben mindég megvan a hajlandóság a kormányintenciókat kijátszani...”249 A miniszterelnökhöz írt levélből kiderül, hogy konkrét mulasztásokról, melyek a 242 CsmL (Szf) 1936. ápr. 20. Szentes v. kgy. jkv. 101. sz. 243 Alföldi Újság, 1935. máj. 25. 244 Alföldi Újság, 1937. dec. 8. 245 CsmL (Szf) 381/1935. sz. Főisp. rés. 246 Uo. (A főispán dr. Purjesz János tisztiügyész és Strasser Sándor adópénztárnok nyugállományba helyezését sürgette.) 247 Uo. 248 CsmL (Szf) 1935. szept. 13. Szentes v. kgy. jkv. 158—159. sz. 249 CsmL (Szf) 381/1935. sz. Főisp. rés. 170
