Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Labádi Lajos: A szentesi képviselőtestületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata

rosoknak a csütörtöki hetipiac miatt volt kényelmetlen a kitűzött nap. A gazda is meggondolta, hogy a választások miatt beszekerezzen-e a tanyáról a városba.236

A vártnak megfelelően, igen mérsékelt érdeklődés mutatkozott a hétköznapi választás iránt. A 7052 szavazati joggal rendelkező polgár közül mindössze 4603 élt jogával, vagyis a választók 51,1 %-a.237 Ennek ellenére a választási küzdelemből a szövetkezett ellenzéki pártok kerültek ki győztesen. A 20 képviselői mandátumból csak 7-et tudott megszerezni a kormánypárt. A 13 ellenzéki mandátumból 2 jutott az SZDP-nek.238 E két hely elnyerése azt jelentette, hogy az SZDP továbbra is 5 képviselővel lehetett jelen a városi képviselő-testületben. Számszerű gyarapodásról tehát nem beszélhetünk. Annál jelentősebb viszont az a minőségi változás, mely a frakció összetételében megmutatkozott. Az 5 képviselő közül 3 — Kádár Sándor, Kotvics József, ifj. Mikecz János — baloldali szocialista (később kommunista) volt. Ifj. Szőke Ferenc kiesésével a kimondottan opportunista vonal megszűnt a munkásképviseletben. A fennmaradó Ambruzs Albert és Molnár József nem vált ugyan baloldalivá, működésükkel azonban nem keresztezték a baloldali vezetés instrukciói által kibontakozó szociáldemokrata képviselő-testületi munka határozott vonalvezetését.

III. A kibontakozás évei (1936—1937)

1. A szociáldemokrata képviselői munka és a mozgalmi élet élénkülése

A szentesi rendőrkapitányság jelentései 1936 első hónapjaiban még mindig arról számoltak be, hogy az SZDP szentesi szervezete alig fejt ki működést, sőt a párt szervezése teljesen szünetel.239 Ez csupán annyiban igaz, hogy látványos akciókra továbbra sem került sor, s a párt egyedüli nyilvános fórumát változatlanul a városi közgyűlési terem jelentette. Az itt bekövetkezett hangnemváltást azonban a rendőri hatóságoknak is hamarosan észlelniük kellett. Az újonnan megválasztott szociáldemokrata képviselők már a bemutatkozásuk alkalmával olyan parázs hangulatot idéztek elő, hogy az elnöki csengő szinte megállás nélkül a levegőben volt. A vitát kiváltó szocialista indítvány egy kormányhoz intézendő felirat megszövegezését sürgette, melyben az építőipari- és földmunkások munkához juttatása érdekében nagyobb szabású munkák beindítását követelnék. A szociáldemokrata indítvány további része arra irányult, hogy mondja ki a képviselő-testület az ínségmunkán dolgozó munkások napi bérének 100%-os felemelését, rossz idő esetére pedig a munkások gyorssegélyben való részesítését.240 A felvetett kérdésekkel szemben a képviselőtestület részéről megnyilvánuló tartózkodó magatartás, csípős megjegyzésekre ingerelte a szociáldemokrata képviselőket. Kádár Sándor és ifj. Mikecz János többszöri figyelmeztetése után a polgármester az indítvány két utolsó pontjának elvetését javasolta. Ez újabb közbeszólásokra és összetűzésekre adott okot. A szociáldemokrata képviselők tiltakozása ellenére a közgyűlés megszavazta a polgármesteri javaslatot.241

A városatyák fenti kérdésektől való idegenkedése nem akadályozta meg a szociáldemokrata képviselőket abban, hogy a következő közgyűlésen ismételten felves236 Alföldi Újság, 1935. dec. 6.

237 Alföldi Újság, 1935. dec. 22.

238 Alföldi Újság, 1935. dec. 20.; CsmL (Szf) 1936. jan. 24. Szentes város kgy. jkv. 4. sz.

239 CsmL (Szf) 203/1936. 1. sz. 40/1936. sz. Főisp. rés.

240 CsmL (Szf) 1936. febr. 14. Szentes v. kgy. jkv. 34. sz.

241 Uo.; Alföldi Újság, 1936. febr. 15.

169