Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Vass Előd: A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírása

maradt szegedi polgárok Ferdinánd királytól és Izabella királynő helytartójától Fráter Györgytől egyformán segélyt reméltek. Fráter György 1542 nyarán a váradi kőművesekkel a szegedi vár építésén fáradozott, ami azt a látszatot keltheti, hogy valami reménye volt a várost magának megtartani. 1542. aug. 16-án kilenc tiszántúli megye képviselői között Csongrád megye képviselői is megjelentek a Fráter György elnöksége alatt megrendezett nagyváradi részországgyűlésen, ahol magukat Izabella királynő védelme alá helyezték. Ugyanakkor a városi tanács levélben Thurzó Elek tárnokmestertől ezer gyalogost kért segítségül, hogy a városban levő nagymennyiségű sót a töröktől meg tudják védeni. Az 1542 augusztusában írt segélykérő levélből a török csapatok mozgását is megismerhetjük. Fráter György küldi el Ferdinánd királynak Ahmed pasa levelét, amelyben Szeged városától nagyobb mennyiségű élelem Péterváradra történő szállítását követelte. Ez a levél Zimonyban 1542. szept. 5-én kelt, a bejövő török sereg vezérétől, aki az élelmiszerek nyújtását és szállítását szolgáltatásként követelte. Néhány hét múlva, szeptember végén Joachim brandenburgi herceg által vezetett német—magyar sereg Pest ostromát kezdte meg. De az ostromot október 10-én félbehagyva az ostromló sereg visszavonult. 1542. okt. 16-án Szegeden kelt levelében a tanács Fráter Györgyöt értesíti, hogy a török sereg Pest felé vonulva Bajához ért. Szegedieknek pedig megparancsolták a törökök, hogy hajóikkal a Tiszán Kanizsánál Péter Ráres moldvai vajda seregét szállítsa át. Ugyanazon a napon kelt levelében Zákány István szegedi főbíró Fráter György segítségét kéri a török veszély miatt, s védelmébe ajánlja a családját is, mivel Mehemed bég és Ahmed ruméliai beglerbég, valamint Mihál bég Baja melletti sárközi táborába rendelte őt és esküdtjeit.12

A Szeged történetére végzetes 1542 októberi eseményeket Czimer Károly vitatkozva Reizner János monográfiájában írottakkal a következőképpen fejti ki. Ahmed ruméliai beglerbég 1542. okt. 16-án Zákány István főbírót és az esküdt polgárokat a bajai táborba hurcoltatta, s azok ott meghódoltak három hónapi halasztást kérve, de minden jel arra mutat, hogy a török ez ígéretét nem tartotta meg. 1542 őszén a török csapatok Szegedet ellenállás nélkül megszállták. Reizner János monográfiájában említett 1543. évi farsangi török támadás, Czimer Károly véleménye szerint kilenc évvel később, 1552. márc. 1-én zajlott le. A valóság az, hogy a Ferdinánd királytól és Izabella királynőtől segély nélkül hagyott város 1542 őszén önként adta meg magát a töröknek, akik Szegedet már Buda elfoglalása óta a magukénak tudták, de egy évig „fegyvermentes” övezetben hagyták, mivel valószínűleg nem állt rendelkezésükre elegendő megszálló erő.13

Reinzer János monográfiájában említi, hogy Buda eleste után Szegeden megjelent egy-egy csapat török és fejenként három oszporát (akcsét) adóként követelt. Ha ehhez hozzászámítjuk a török követelések közül az említett élelemszállítási szolgáltatást is, bizonyosra vehetjük, hogy ezek már Szeged első török adóztatását jelentették. Ezek szerint török a városban már Zákány István főbíró és az esküdtek 1542. okt. 16. utáni meghódolása előtt is járt. A várostól mindig valamit követelve, s megkapva távozott, ami szintén a török adóztatás kezdeteire mutat. Összegezve

12 Szentkláray Jenő, Száz év Dél-Magyarország újabb történetéből, I. köt., Temesvár 1879., 10. 1., és még Károlyi Árpád, Fráter György levelezése s egyéb őt illető iratok a bécsi cs. kir államlevéltárból: in Történelmi Tár, 1878. évi évf. II. közi., Budapest 1878., 511—512., 512—513. 1. és még Bártfai Szabó László, i. m. 384. 1. közli Thurzó Elek tárnokmester levelét a királyhoz szegedi hírekkel..., ugyanezeket közli még Reizner János, i. m. IV. köt., 143—144., 139—140. 1. Az 1542. aug. 16-i nagyváradi részországgyűlésről: Magyar Országgyűlési Emlékek, szerk.: Frak- nói Vilmos, II. köt., Budapest, 466. 1., Szeged török elfoglalásáról: Czimer Károly, Szeged monográfiája: Budapesti Szemle, 1901. évf. 292. és 293. szám, Budapest 1901., 10., 34—36. í.

13 Czimer Károly, Szeged monográfiája... i. m. 34—38. 1.

10