Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Vass Előd: A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírása
Belső-Palánkba vezetett. Ez az utca a mai Lumumba és Április 4 .útja között haladt. Ettől beljebb a mai Hunyadi János utca vonalában a Szentháromság utca volt. A mai Alföldi utca helyén a Kun utca feküdt. A mai Mátyás király tér alatt a Boldogasszony utca a Balog utcában folytatódott. De ennek neve 1620 körül már „Mészáros” városnegyed lett. A Tisza felé esett, ettől kifelé a Fazékszer, vagy Fazék utca, amely a mai Bem tábornok útja mellett terült el. Befelé pedig a Kőégető utca, a mai Barát utcánál volt. Az 1548. évi defterben feljegyzett hat utca a következő nyolc összeírás szerint 1582-ig változatlanul megtalálható volt, s csak 1590-re csökkent le háromra. Ez a három a Kőégető, Boldogasszony és a Szentháromság utcák voltak. Összesen 1548-ban 411 házas családfőt jegyeztek fel bennük, 1590-ben az említett három utcában már csak 178 házas férfi fejadófizetőt tartottak számon. Az 1620 körüli defter szintén három utcát nevezett meg. Ezek a Vas György városnegyed, a Szentháromság városnegyed, és a „Mészáros” városnegyed voltak. Összesen csak 128 férfi házas fejadófizető alapján ezekben az utcákban 650—700 fős feltételezhető lakosság élt. Amíg 1548-ban mintegy 2000 fő, 1590-ben pedig 900— 1000 fő körüli lakosság is elképzelhető volt. A Kőégető utca nevét 1620 körüli defter már Vas György mahallénak említi meg, valószínűleg itt lakott a szegedi magyaroknak a XVII. században több főbírót adó Vas család, akik közül többnek a neve a város levelezésében is előfordul. Az 1522. évi Balog utcának a Boldogasszony templomtól lefelé eső része az alsó-városi mészáros céh lakónegyede volt. Erről az 1620 körüli defter említése beszámol, az egyetlen, elnagyolt és egybefolyónak tűnő arab betűs leírás kiolvasása „mahallei Kaszabát-i Müszellemát”. Az utóbbi megnevezés értelme ,az arab többesszámmal ellátott „müszellem” mészárosok városnegyede, a „müszellem” szó pedig a török szolgálatot végzők neve volt. Az alsó-városi mészáros céh török szolgálatáról és külön városnegyedben való elhelyezkedéséről Reizner János monográfiája fenntmaradt levelezésük alapján már beszámolt. Az 1620 körüli defter feljegyzése ezt látszik megerősíteni.33 11. táblázat: Szeged lakosságának 1548. évi összetétele városrészek szerint EGYES KATEGÓRIÁK ABSZOLÚT SZÁMOKBAN Városrész Papok Deákok Kovácsok Juhos gazdák Szolgák Összes házas Belső-palánk 9 7 1 4 144 170 Közép-város — 3 2 28 129 218 Felső-város 4 3 1 20 177 404 Alsó-város 1 1 2 19 158 411 Összesen: 14 14 6 71 608 1203 Szeged négy városrészének egyenkénti megemlítésével az ott feljegyzett társadalmi kategóriák abszolút számait hasonlítottuk össze. Az 1548. évi defterben a papok, deákok, kovácsok, juhos gazdák és szolga legények feljegyzett tényszámait az egyes városrészekben összeírt házas családfők abszolút számaival vetettük össze. A Belső-Palánkban 1548-ban összeírt 170 házas családfőre 10% értelmiség (pap és 33 Halasi-Kun Tibor, i. m. 6. 1. az alsó-városi Kőégető utca helyett Kuviktő utcát fordított, amelyet szintén többen átvettek. Cs. Sebestyén Károly, Szeged középkori templomai, i. m. 93— 102. 1. a Havi Boldogasszony templom felépüléséről ír. Borovszky Samu, Szeged története. írta Reizner János: in Történeti Irodalom, Századok, XXIII. évf. 4. sz., Budapest 1900., 638—648. 1. Szeged város tanácsának a pozsonyi kamarához írott leveleit ismerteti. Reizner János, i. m. I. köt. 28
