Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz

építési akciók lebonyolítására, de ezek hatásosságát gátolta, hogy ilyen bérlakás rendkívül kevés épült a városban.91

A városi tisztiorvos rendszeresen megvizsgálta a dolgozók munkakörülményeit. Jelentéseiből tudjuk, hogy különösen az ipari munkások munkakörülményei voltak rendkívül rosszak. Az üzemekben a minimális szociális létesítmények is hiányoztak: a munkahelyek zsúfoltak voltak, a munkások részére nem biztosítottak öltözőket, mosdókat, ebédlőt, vagy ha volt is ilyen, ezek többnyire kicsi, zsúfolt, koszos helyiségekből álltak. Az orvosi jelentések alapján a polgármester utasította ugyan az üzemek tulajdonosait a hiányosságok megszüntetésére, de ezeket az utasításokat legtöbbször nem, vagy félig hajtották végre.92

A dolgozók visszatérő panasza, hogy a munkaadók önkényesen meghosszabbították a munkaidőt, nem egy szakmában (sütősegédek, gabonaraktárak dolgozói, kovács segédek) nem voltak szabályozva a bérek, ez gyakran visszaélésekre adott alkalmat.93

Külön szólnunk kell a kubikosok helyzetéről. Az ellenforradalmi rendszer elsősorban a munkaalkalmak elosztásának szabályozásával próbálta a kubikosok elégedetlenségét ellensúlyozni. De sem az 1920-as években az Országos Központi Hitel- szövetkezet által szervezett Földmunkások Vállalkozó Szövetkezetei, sem a későbbiek folyamán a Nemzeti Munkaközpont akciói nem jártak eredménnyel. 1938/39- től, a győri program meghirdetése után, a viszonylag kedvező munkalehetőségek következtében az egyes helyi szövetkezetek önállósultak.94 Általános gyakorlattá vált, hogy a munkákon nem kizárólag a szövetkezetek tagjait alkalmazták. A munka- alkalmak szaporodását mutatja, hogy amíg 1939. októberi jelentés szerint 80 kubikos dolgozott a várostól távol, — ebből 50 volt vállalkozó szövetkezeti tag — addig 1940. májusában 556. A kubikosok teljes foglalkoztatottságáról azonban szó sincs, 1940-ben csak a nyilvántartott kubikosok száma Szentesen kb. kétszerese volt (1240) a munkán levőknek. A munkanélküli kubikosok aránya Csongrád megye többi helységeiben is hasonló volt.95 A kubikosok teljes foglalkoztatását a II. világháború éveiben sem sikerült megoldani, a munkanélküliség viszonylagos csökkenése a növekvő arányú katonai behívásokkal magyarázható.

Némi előrelépés történt a kubikosok minimális munkabérének szabályozása területén. A Nemzeti Munkaközpont szervezésében 1939. február 19—20-án Csong- rádon megtartott kubikos kongresszus demagóg, propagandisztikus követelései nyomán 1939-ben rendelet jelent meg a minimális bérekről. Rendkívül sérelmes volt a vidéki és fővárosi munkahelyek megkülönböztetése, a fővárosi munkákon köbméterenként 8—28 fillérrel fizettek többet, mint vidéken. A munkabérek munkatípustól függően a fővárosban 42—130 fillér, vidéken 32—108 fillér között mozogtak. Ä rendelet nem terjedt ki a munkaidő szabályozására, túlórapótlékot csak napi 10 órai munka után állapított meg.96

91 CsmL (Szf) Csm. Alisp. ir. 706/1939. 1. sz. Szentes Polgm. ir. 575/1940. sz.: Szentesen 95 család jutott saját házhoz FAKSZ hitel révén, a hitel összege összesen 133 080 P volt. Csm. Alisp. ir. 5645/1939. sz.: a város nyolc lakás felépítését vállalta, ehhez 15 000 P államsegélyt kaptak, a lakások építési költsége kb. 28 000 P volt. Csm. Alisp. ir. 500/1940. sz.: Újabb lakások építéséhez a város már nem kapott anyagi támogatást, így azok nem épülhettek fel.

92 CsmL (Szf) Szentes Polgm. ir. 461/1939. 462/1939. 784/1939. sz.

93 CsmL (Szf) Szentes Polgm. ir. 783/1939, 6404/1939, 1720/1939, 3776/1939. sz.

94 Serfőző Lajos: A földmunkások vállalkozó szövetkezetei (Acta Historica Tom. L1V. Acta Universitatis Szegediensia), Szeged, 1975. 30. 1. A szövetkezetek működésének összegezése c. fejezet 25—29.1.

95 CsmL (Szf) Csm. Főisp. ir. 62/1940. sz., Alisp. ein. ir. 29/1940. sz.

96 CsmL (Szf) Csm. Főisp. ir. 532/1940. sz., Alisp. ir. 2450/1939. sz.

232