Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Sárközi István: Klebelsberg Kunó kulturpolitikája és annak szegedi aspektusai
SÁRKÖZI ISTVÁN KLEBELSBERG KUNÓ KULTÚRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK SZEGEDI ASPEKTUSAI A magyar tanácsköztársaságot megdöntő ellenforradalom, a magyar finánctőke és a földesúri osztály diktatúráját hozta létre. Ami a nagytőkéseket és nagybirtokosokat. a gazdagparasztokat, a tiszti különítményesek csoportjait és a dzsentroid tisztviselőket egyesítette — gyakran hatalmi érdekeik ellenére is — az, „mindenekelőtt a közös gyűlölet a proletariátussal, a kommunizmussal és a demokratikus forradalmakkal szemben” — írja Nemes Dezső.1 A fasizmus, amelynek zászlóbontására- az emberiség történetében elsőként, Horthyék mindig büszkén hivatkoztak, „elsősorban a proletariátussal való leszámolást tartalmazza”2 széles tömegbázis megteremtésére törekedett. A legerősebb támaszként számíthatott a nagytőke és a földesúri osztály a gazdasági talaját veszített dzsentri-katonatiszti csoportra, továbbá a már említett dzsentri származású hivatalnoki tisztviselő karra, amelynek rendkívül erős hatalmi hajlamáról és az „úri társadalomhoz” tartozás törekvéséről meggyőző bizonyítást nyújt Szabolcs Ottó, a „Köztisztviselők az ellenforradalmi rendszer társadalmi bázisában 1920—1926, című művében. A tisztviselők csoportjai mellett az értelmiség jelentős része, valamint a városi és falusi kisiparosok, kiskereskedők — főképpen az ellenforradalmi rendszer konszolidálásának idején — a fasiszta diktatúra fő erői mögé sorakoztak. Mindezt azért szükséges előrebocsátani, mert ezeknek az ellenforradalmi erőknek a politikai, gazdasági, kulturális, művelődési és tudományos érdekei döntően meghatározták az ellenforradalmi korszak kultúrpolitikáját, így gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter kultúrpolitikáját is. Az ellenforradalomból kinőtt fasiszta jellegű tőkés-földesúri osztályuralom stabilizálása érdekében hozott rendszabályok sorába tartozott a Tanácsköztársaság összes, kulturális téren hozott rendeletéinek, terveinek, intézkedéseinek hatálytalanítása. így az ellenforradalom kulturális téren hozott egyik rendelete hatályon kívül helyezte a volt forradalmi kormányzótanácsnak a tanügyi intézmények államosításáról szóló XXIV. számú rendeletét, valamint a Közoktatási Népbiztosság 7. K. N. számú rendeletét.3 Visszaállították a forradalom előtti tanügyi igazgatást és tanügyi szerveket. A már említett rendelet hatálytalanította a Tanácsköztársaság közoktatás- ügyi népbiztosságának az egységes nyolcosztályú népiskolai oktatásra való áttérésről szóló tervét és a hatosztályú elemi népiskolát állította vissza, amely iskolatípus 1 Nemes Dezső: Az ellenforradalom története Magyarországon 1919. 192. Akadémiai kiadó 1962. 53. 1. 2 Ránki György: Gondolatok az ellenforradalmi rendszer társadalmi bázisának kérdéséhez az 1920-as években. Történelmi Szemle 1962. 3—4. szám. 355. 1. 3 VKM Hivatalos Közlöny 1919. 33. sz. 284. 1. a VKM 4507/1919 ein. sz. rendelete. 1919. december 5. 187
