Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Bárány Ferenc: Az álmunkás pártok kísérlete a viharsarki agrárszegénység „nemzeti alapon” történő megszervezésére a Horthy-korszak első évtizedében
„Én nagyon szégyenlem, hogy a munkások nem tudtak kormányozni...” „A szociáldemokraták nélkül sohasem lett volna kommunizmus — jelentette ki. — Ezek következtében csináltam meg a Magyarországi Munkáspártot.”22 A keresztényszocialista irányzatú munkásszervezetek mellett a Magyarországi Munkáspárton kívül más „nemzeti irányzatú” munkásszervezetek is létrejöttek, amelyek arra vállalkoztak, hogy a „nemzetietlen” és szerintük kompromittálódott szociáldemokráciával szemben megszervezzék a munkásságot a tőkés-nagybirtokos rendszer számára elfogadható ellenzékként.23 A szociáldemokrata szervezetekhez képest ezek 1920 végére is „vérszegény alakulatok” maradtak, ahogyan az egyik miniszterelnökségi osztályvezető megállapítja a miniszterelnöknek készített feljegyzésében.24 Szükségszerűen felmerült ezen pártok vezetőiben és az éppen hatalmon levő kormány embereiben is az egyesítés gondolata. A Munkáspárthoz legközelebb a Magyar Munkások Országos Pártja állt, amely szintén szociáldemokrata eredetére hivatkozott, a szakszervezetek politikamentességét és a munkaadókkal való együttműködés szükségességét hirdette. 1920. szeptember—október hónapban már tárgyaltak az egyesülésről, amely az angol Labour Party mintájára alakítaná programját a keresztény szocialisták és a szocáildemokraták között.25 1920 decemberében egy szélesebb horizontú együttműködés lehetősége merült fel, amikor gr. Teleki miniszterelnök ösztönzésére megalakult a Nemzeti Munkásegyesületek Blokkja, amely a Nemzeti Munkásligák Szövetségét, a Keresztény Nemzeti Munkásszövetsé- séget, a Fővárosi Üzemi Munkások Keresztény Szövetségét és a Magyarországi Munkáspártot volt hivatva tömöríteni.26 Teleki anyagilag is támogatta az egyesülést, így az „Igazság” című lap 10 millió korona alaptőkéjének 30%-át kifizette az úgynevezett rendelkezési alapból. Tehát az új „munkáslap”, amelyet a kormány segített világra, és amelynek a szerkesztője Csizmadia Sándor lett, valamennyi munkásszervezetet egyesíteni akart, ahogy ők fogalmazták „egyetemes munkásérdeket” képviselt. A „Szántó-Vető” egyelőre megmaradt a Munkáspárt hivatalos lapjának. Az Igazság a Bethlen-kormány alatt sem változtatott irányvonalán, továbbra is a kormány, a rendszer szolgálatában állónak tekintette magát. Csizmadia működésének és árulásának végső szakasza ez. A lapban írt cikkeiben a nemzetközi munkásszolidaritás eszméjét a legreakciósabb módon igyekszik lejáratni, a bolsevizmust az ellen- forradalmi rezsim szájaízének megfelelően „az egész emberiség sírásójáéként emlegeti, elítéli a kormány támadását és helyteleníti az ellenzéki pártok együttműködését.27 22 Orosházi Friss Újság, 1920. július 30. 23 1919. augusztus 10-én jött létre Barta Jenő vezetésével a Magyar Munkások Országos Pártja, 1920. június 20-án a Nemzeti Munkásligák Szövetsége, amelyet a Honvédelmi Minisztérium támogatott, 1920 nyarán a Friedrich-csoport támogatásával létrehozták a Keresztény Nemzeti Munkásszövetséget. Gergely Jenő: A Radikális Keresztényszocialista Párt. Századok, 1972. 1055. 1. E pártocskák és politikai csoportosulások pontos azonosítását megnehezíti, hogy a korabeli források neveiket nem pontosan és nem következetesen használják, így ebből következően a történet irodalom sem. Másrészt, rendkívül gyorsan egyesültek vagy szétváltak, legtöbbször nem voltak kiépített szervezeteik, mindössze néhány emberből álltak. 24 Nemes Dezső: Az ellenforradalom története Magyarországon 1919—1921. Akadméiai Kiadó, 1962. 385. 1. 25 Népszava, 1919. december 7. és Orosházi Friss Újság, 1920. október 2. 26 Vö: Gergely Jenő: im. 1055. 1. és Orosházi Friss Hírek, 1920. december 2. A Blokk 1921. május 9-én átalakult Magyar Nemzeti Munkáspárttá, amiben a Munkáspárt már nem vett részt. Márciusban csatlakozott a Munkáspárthoz a Magyar Bérházi és Alkalmi Munkások Szövetsége, amely a párt budapesti bázisát szélesítette. Budán megalakult a Magyarországi Munkáspárt helyi csoportja. Májúban egy magát nemzeti szocialistának nevező csoporttal gyarapodott a párt. Ezzel egyidejűleg ismét felbukkant a Magyar Munkások Országos Pártja. Igazság, 1921. március 8., 15., május 21. és Orosházi Közélet, 1921. május 24. 27 Igazság, 1921. február 26., március 6. és 10. 165
