Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875
keztethetünk, hogy ez utóbbi kerületek tulajdonképpen az előbbiek részét alkott továbbra is.77 Az Adattárban közölt összeállításunk szerint az 1848-as választókerületi beosztás készítői figyelemmel voltak az 1848. május 1-én még érvényben levő hármas járási beosztásra, amikor azonban a vármegye másfél hónap múltán visszatért az 1843—1844. évi két járás (négy kerület) koncepciójához, a választókerületek és a járások, ill. közigazgatási kerületek közötti valamelyes összhang eléggé megromlott. A részleteket tekintve az eredeti tervezet szerint a nagylaki választókerületet a nagylaki és — természetesen székhelye nélkül -— a makói járás, a battonyait pedig a bat- tonyai járás helységei alkották; azzal a korrekcióval mégis, hogy a nagylaki járástól Palota, Nagymajláth-Székegyház és Mednyánszkyháza-Kövegy — nyilvánvalóan a lakossági aránytalanság elkerülése végett — a battonyai választókerületbe került. A fentebb már érintett területcsere a végleges beosztásnál etekintetben is újabb változásokat eredményezett, amennyiben Nagymajláth-Székesegyház és Mednyánszkyháza- Kövegy járási hovatartozásával összhangban a nagylaki választókerületbe jutott, a nagylaki járásbeli Sajténynak a battonyai, a battonyai járásbeli Kovácsházának a nagylaki választókerületbe való sorolása viszont rontotta a járási és a választókerüle rendszer közötti összhangot. A járások, ill. közigazgatási kerületek 1848. június 15-én történt újra való beosztása teljesen felborította a két rendszer közötti összhangot, hiszen mindkét választó- kerületben három-három közigazgatási kerület képviseltette magát; a nagylaki választókerületben csupán battonyai, a battonyai választókerületben pedig csupán makói közigazgatási kerületbeli helység nem volt. E helyzet— az abszolutizmus korát nem számítva — 1861-ig állott fenn, akkor ugyanis Kaszaper (Kaszapereg), Bánhegyes és Kovácsháza a palotai járásból a természeti és piaci viszonyok által indokoltan a battonyai járásba kerültek.78 Ezután Kovácsházával a nagylaki kerületben a battonyai járás is „képviseltette magát”. Csanád vármegyének az 1870: XLII. te. alapján való újjászervezésekor a járási és a választókerületi beosztás teljes összhangba került. A szervező küldöttség, melynek elnöke Návay Tamás főispán, jegyzője Szél Ákos vármegyei főjegyző volt, kifejezetten a választókerületek helyzetéből indult ki, részben ezzel indokolván azt, hogy a járásbírósági beosztással szemben nem három, hanem négy közigazgatási járást javasolt, ugyanis három járás esetén — mint az jelentése első fogalmazványából kitűnik — az „országgyűlési választókerületek összezavarása” következett volna be. Feltehetően felsőbb sugalmazásra és a helyi tapasztalatok alapján a küldöttségnek az lebeghetett szeme előtt, hogy a szolgabíráknak a kormánypárt érdekében jól kezükben kell tartaniuk a választókat, ami pedig nyilván könnyebb lett, ha járásuk helységei egyazon választókerületbe tartoztak. A küldöttségi javaslat alapján és az előzetes belügyminiszteri hozzájárulás nyomán az állandó bizottmány által 1871. október 2-án elfogadott szervezési szabályrendelet ennek tökéletesen meg is felelt, amennyiben a központi (makói) és a nagylaki járás településeit a nagylaki választókerületbe, a battonyai és a mezőkovácsházi járás helységeit pedig a battonyai választókerületbe sorolta.79 A két „vidéki” választókerület eredeti beosztása ezzel nem sok változást szenvedett; a bizottmány inkább a közigazgatási járásokat igazította hozzájuk. Néhány pusztáról nem történt említés — ezek a nagylaki választókerületben a Földeáki ker77 CsmL Csanád vármegye adószedőjének iratai. Adószedői számadások. Honi és hadiadóbeli tartozások 1836/37—1846/47.; CsmL Csanád vm. áb. jkv. 473—1848. 78 CsmL Csanád vm. áb. jkv. 64—1861. 79 CsmL Csanád vm. áb. jkv. és ir. 3064—1871.; Adattár: 6. 179
