Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Oltvai Ferenc: A Csanád vármegyei telepes községek igazgatása a XIX. század első felében
Makai Járásban Makai Kerületben 1. Püspök Makó Város 2. Földeák Ptelység 3. Makai Izraelita Község 4. Lelei Kertészség 5. Földeáki Kertészség Nagylaki Kerületben 1. Nagylak Mező Város 2. Sajtény Helység 3. Csanád Helység 4. Apátfalva Helység 5. Békái Kertészség Battonyai Járásban Battonyai Kerületben 1. Battonya Mező Város 2. Tornya Mező Város 3. Kevermesi Kertészség 4. Kis Iratosi Kertészség 5. Marczibányi Dombegyházi Kertészség 6. Bánhidy Dombegyházi Kertészség 7. Ref. Dombegyházi Kertészség 8. Dulovits Dombegyházi Kertészség 9. Regent Dombegyházi Kertészség 10. Dombiratosi Kertészség Palotai Kerületben 1. Palota Helység 2. Pitvarosi Község 3. Bittó Kovácsházi Kertészség 4. Ref. Kovácsházi Kertészség 5. Tót Kovácsházi Kertészség 6. Hatház Kovácsházi Kertészség 7. Apácai Kertészség 8. Földvári Kertészség A megyében mezővárosok, helységek, azaz úrbéres községek és kertészségek vannak. Községnek nevezik a Makói Izraelita Községet és a pitvarosit. Az izraelita község a püspökség irányítása alatt állott, elkülönített területen (gettó) települt, és saját elöljáróság volt. Lakói nem úrbéresek, hiszen földet jobbágyi tulajdonul nem szerezhettek, zsellérnek számítottak, kereskedéssel és bérletekkel foglalkoztak. Pitvarost azért nevezték községnek, mert egyrészt nem volt úrbéres község, ennek folytán nem nevezhették helységnek, amiként a telkes jobbágyok lakóhelyeit. Másrészt nem volt kertészség, amint erre előbb rámutattunk. A felsorolt kertészségeken kívül voltak még kisebb telepek is, amelyek nem voltak igazgatási egységek. Akadt azonban olyan kertészség is, amelyik egy időben igazgatási egységként működik, később megszűnik az ilyen jellege. Ilyen volt a Földeáki Kertészség, a Dulovits-, és a Regent-Dombegyházi, valamint a Hatház és a kimutatásban nem is szereplő Saátor-Kovácsházi, és a Vizesi Kertészség.206 A lakosság és az elöljáróság között az összhang nem volt mindig kielégítő. Az elöljáróság helyzete, maga is felelős lévén az arendáért, nem volt kedvező. A lakosok néha úgy látták, hogy a választott személyek nem mindig képviselik érdekeiket. Az elöljáróságnak pedig nem tetszett az, amikor a lakosok megkerülésükkel tettek valamit. Kovácsházán 1828-ban Dulka Pál bíró és két esküdt panaszt tett a vármegyén, amiért egyesek zsarolással vádolták őket és az elöljáróság tudta nélkül indítottak pert a főbérlők, a Bittó testvérek ellen.207 206 Borovszky Sámuel: Id. mü II. 379.1. 207 CsmL Csanád vm. kgy. ir. 1828—126 sz. 119
