Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)

Papp János: Bakay Nándor indulása és politikai pályája – a végső kudarcig

PAPP JÁNOS

BAKAY NÁNDOR INDULÁSA ÉS POLITIKAI PÁLYÁJA — A VÉGSŐ KUDARCIG

I

XIX. századi történelmünk tele van különös sorsú, érdekes és változatos pálya- futású emberekkel. De a jelentős, hatásukban és emlékükben ma is élő sikeres emberek mellett nem kevés számban találunk olyanokat is, kiket egyéni kiválóságuk, pozitív társadalmi tevékenységük és koruk emberére tett nem mindennapi hatásaik ellenére hamarosan elfeledtek. Csak ritka alkalmak szolgáltattak néhányuknak igazságot, mint legutóbb Szekfű Gyula is Bakay Nándornak, e tanulmány tárgyának, az öreg Kossuth portréja felvázolásával kapcsolatban. S valóban, a múlt század második felének ez a különös és változatos sorsú egyénisége, kit Kossuth szocialistának, Tisza Kálmán majdnemhogy kommunistának tekintett, míg ő önmagát mindig következetes demokratának és republikánusnak,1 megérdemli az utókor megemlékezését. Azonban sem Szekfű portrévázlata, sem Bakaynak Kossuth vonatkozása, bár az elsősorban Szeged szempontjából igen jelentős, nem tenné indokolttá szerepének feltárását, ha tetteiben, írásaiban annyi többlet és újszerűség nem lenne, ha azok nem adnának kavargó és ellentmondásokkal terhes kora arculatához néhány olyan új vonást, melyeket eddig alig vagy egyáltalán nem vettünk észre.

„A szegedi köteles”, ahogy ő önmagát többször is nevezte, 1832-ben született egy régi, egyazon szakmát, a kötélverést, űző családból. Mindenesetre egy 1876-os hirdetésében üzemét „őseim birtokában 100 éves”-nek nevezi.2 A fennmaradt céhkönyvek feljegyzéseiben apja, Bakay János neve is többször szerepel. Az egyik bejegyzés tanúsága szerint 1857-ben a céh mesterévé is választották. Az idősebb Bakayt a róla fennmaradt adatok s fiának megemlékezései tisztes, a szellemiek iránt is érdeklődő, bár iparában meglehetősen sikertelenül működő embernek mutatják. Átlagosnál szélesebb látókörét bizonyítja az is, hogy mint a korabeli Új-Szeged — mintegy 500 lakosú törpe község, de már kedvelt kirándulóhely — bírója 1841 őszén, többektől segítve, elemi iskolát alapított, és „a saját házának egy részét ajánlá föl a tanoda helyiségéül.” 3 Anyja — Gelléri Mór kissé ironikus hangvételű Bakay-élet- rajza szerint — egyszerű és kegyes természetű, igazi biedermier Kirche, Küche, Kinder típusú asszonyság lehetett, kinek „erkölcsi oktatásának végsora mindig így hangzott: Mi szegények, de becsületesek vagyunk.”4

1 „Engem kormányzó úr szoczialistának tart, én higgadt republicánus vagyok. Tisza szocziál- demokratának, sőt majdnem communistának hisz.” — Részlet 1877. január 27-i keltezésű Kossuth- hoz intézett leveléből. OL.

2 Szegedi Képes Naptár. 1876.

3 Bakay Nándor: Új-Szegednek volt, de nincs tanodája. Szegedi Híradó. 1860. november 25. 2. évf. 95. sz. 1. p.

4 Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői. Élet és jellemrajzok. Budapest, 1887. Dobrowsky és Granke. Bakay Nándor című cikk. 164. p.

265