Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)

Gaál Endre–Szabó Ferenc: Adatok a szegedi Grünn-nyomda történetéhez (1811–1847). Bevezetés

szélességű. A legrövidebb dísz a legrajzosabb, míg a leghosszabb csupán rajz nélküli záróvonal. Mindez nagymértékben elősegíti a címoldal jó tagolását, ritmusát. Hasonló erényeket mutat a Tiszát a Dunával öszve kaptsoló, újj hajókázható tsatorna (1805), a Búza kalászok, A szegedi múzsák százados ünnepe, az említett két Szikszai Benjámin-féle könyv címoldala is. E címoldalak — a hosszú szövegek ellenére — a szerény, de meghatározott funkciót betöltő díszítés alkalmazása folytán is ízléses, jól áttekinthető szedésképet adnak.

Természetesen egyes nyomtatványokon Grünn Orbán is gazdagabb, rajzos díszítést használt. Az 1816-ban megjelent, Ugróczi Ferenc piarista szerzetes által írt Zentai ütközet c. könyv címoldalán antikszerűen épült díszkapuból kilépő férfialak látható, amely talán a törökverő Savoyai Jenő személyére utal. Grünnek ezt a nyomtatványát is csinos kiállítás jellemezte.22 Többször használta díszítőelemként, fejdísz formájában Szeged fametszetes látképét (ezzel indította pl. az 1805. évi Duna- Tisza csatornáról szóló Vedres-könyvet), vagy a szegedi vár rajzát. A Grünn által alkalmazott rézmetszetek szép példája A szegedi múzsák százados ünnepe c. könyvből a szegedi iskolák és Dömötör templom rajza, amely művészi szempontból gyenge, de történeti hitelességre nézve elsőrangú munka. (17. kép) A kép aláírása ugyanarra a rézlapra metszett, tehát nem nyomdai betűkből áll.23 A XIX. szd. első felében a céhes segédlevelek szövegét minden nyomda, így Grünn is igen gazdag rajzú, réz- vagy fametszetes, vagy a kettő kombinációjával készült díszkeretbe nyomta. Egy ilyen, Szeged látképét magában foglaló segédlevélből közöljük azt a részletet, amely a metsző (Elledrich) nevét is magában foglalja. (18. kép.)

A Grünn Orbán nyomdájában készült legjelentősebb könyvek a klasszicista könyvtipográfia jegyeit hordozzák. A könyvnyomtatás klasszicista elveit Bodoni és Didót alakították ki. Különösen Bodoni hangsúlyozta, hogy a nyomdász legfőbb kifejezőeszköze a betű és a szedéstükör, ennek folytán a mondanivaló kifejezéséhez nincs vagy kevés szükség van díszítőelemekre.24 Grünn Orbán ezeket az elveket szegedi nyomdaalapítása előtt, bécsi faktorsága idején megismerhette. Ausztriában már II. József uralkodása alatt erősen terjedt a klasszicista stílus a művészetekben és a tipográfiában is. A Bodoni—Didot-féle tanítások ausztriai érvényesülésének szép példája többek között a Miért nem szereti József császárt a népe? c. 1787-ben megjelent röpirat címoldala, vagy a Szöktetés a szerályból c. Mozart-opera első (1782. évi bécsi) előadására szóló belépőjegy; utóbbinak négy első sora Firmin Didót klasszicista metszésű antikváira emlékeztető betűkkel.25 Grünn Orbán már az 1800-as években nyomtatott könyvein is érvényesítette a puritán tipográfia elveit. 1820 után pedig mindezt a Falka-féle klasszicista betűk alkalmazásával ki telje sítette. Talán nem túlzás, ha azt következtetjük, hogy Grünn a klasszicista nyomdászaid stílus egyik korai hazai képviselője. Kétségkívül a Bodoni—Didot-féle, a könyv mondanivalóját a betű eszközeivel hangsúlyozó, a formát a tartalomnak alárendelő, ennek megfelelően a

22 Firtinoer Károly: Ötven esztendő a magyarországi könyvnyomtatás közelmúltjából. Bp. 1900. 79—80. 1.

23 Ez az eljárás a XVIII. szd.-ban és a XIX. szd. első felében általános volt. Vö. Tóth Béla: A debreceni rézmetsző diákok. Magyar Helikon, Bp. 1976. könyvekről és térképekről készített illusztrációival.

24 Szántó Tibor: Id. mü 103. 1. — E munka a klasszicista címlap és oldalfelépítés gyönyörű példáit közli a 105., 108—109. l.-on.

25 Az említett nyomtatványok fényképeit közli Ernst Wanoermann : The Austrian Achievement 1700—1800. Thames and Hudson, London 1973. 125., 143. 1. — A klasszicizmus ausztriai terjedéséről az irodalomban, képző- és zeneművészetben mint az emelkedő polgári kultúra megnyilvánulásáról részletesen szól a 115—155. l.-on.

14