Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején

vásáron. Számos jelentésben a közölt adatok, a szerzett információk, tapasztalatok bizonyítják, hogy a Bethlen-kormány politikájával szemben a tanítók által tapasztalt elégedetlenséget, haragot s gyűlöletet nem kizárólag a gazdasági válság váltotta ki, annak mélyebb gyökere volt. A közép- és kisbirtokosok eladósodásának a nyomasztó adóteher s a korszerű gazdálkodásra áttérő földesúri nagybirtokkal való versenyképtelenség voltak a meghatározó okai. A rendszer kormányainak adópolitikája és a. megyei vagy a városi hatóságok adó intézkedései a kisbirto- kosságra és a szegényparasztságra aránytalanul súlyosabb terheket róttak, mint a gazdag parasztra és az ezerholdas nagybirtokosokra.

Algyő község mezőgazdaságból élő népessége, annak összetétele például, viszonylag nagyfokú eltérést mutat a sövényházi uradalom népességéhez képest, nagyobb az „életerős” paraszt elem aránya. A jelentés azonban itt sem fest rózsás helyzetet.

Algyő községnek 1930. december 31-én 3676 főnyi lakosa volt45, s 1800 kh-nyi területen élt. A lakosságnak a külterületen élő része zömében földművelő-napszámos volt. Többségük az OFB útján jutott 1-2 hold földhöz. Nekik - mint a tanító jelentésében olvasható -, „a föld hozama... a megélhetést nem biztosítja. Munkaalkalom nincs s így tengődnek máról-hólnapra.” A lakások többsége itt is szoba-konyhából áll, „ahol gyakran 2-3 család húzódik meg.” Padlózott szobát a tanító az összeírás során nem látott e környezetben. Ruhaszekrény a bútorok között alig látható, mivel - írja - „nem is igen van más ruházatuk, mint ami rajtuk van. Élelmezésük is igen szegényes, ...sokaknak a fő táplálékuk a burgonya, bab, kenyér, ...beszerzése is nagy gondot okoz.”46

A község tanyai részében a földmíves gazdák háromnegyed része 5-6 holdas, kis részben 6-10 holdas gazdák, de akadt 30— 50 holdas is - írja jelentésében a tanító. A kisebb birtokú családok itt is szűkösen élnek, mert a föld hozama éppen csak hogy elegendő a család fönntartására. „A nagyobb földbirtokú családok a viszonyokhoz mérten jó módban élnek, de azért közülük is némelyik adóssággal küzd, olyannyira, hogy az alacsony tér45 CsmL Szeged. Csongrád megye és Szeged város Tanfelügyelőségének iratai 1930-31. 26. d. 365. cs. 19/1931. sz. jelentés, Moldován Zsiga áll. el. isk. tanító.

46 U.o.

5*

67