Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején
tésében terjedelmesen ismerteti a zömében cseléd, napszámos és újtelepes törpebirtokosok anyagi létkörülményeit, műveltségüket és kultúrálódási lehetőségeit, valamint azok politikai hangulatát. A másik jelentés Sövényháza-Baksszőlősiekről, a harmadik a Baks-majori lakókról szól. E jelentésekből megfigyelhetők az uradalmi birtokon élő cselédek, földmíves-napszámosok, kisbérlők és a saját földesek gazdasági-szociális helyzetében rejlő sajátosságok, de ugyanakkor eléggé egybehangzóan szólnak a mezőgazdasági népesség e rétegeinek nagyon szegényes életkörülményeiről is. Tarr Zoltán tanító a Baks-majorban szerzett tapasztalatairól azt írja, hogy „Sövényháza község külterületén részben uradalmi cselédeket, részben pedig kubikos-napszámosokat, családtagokat írtam össze. Jártam kb. 200 olyan épületben, amely nem épületnek, azaz lakóháznak, de. még ólnak-istállónak sem való. Az Országos Földrendező Bizottság olyan helyet jelölt ki c szegény halálra ■ ítélteknek, amely egy nagy mocsaras lápos rét, ahol néhány évvel ezelőtt még vadlibák jártak. Köröskörül ingovány, mocsár. A falak oly nedvesek és penészesek, hogy nem egy helyen fuldokolnom kellett a leírhatatlan levegőben.”40 Megírja továbbá, hogy a napszámosok, kubikosok az eltelt év 4-6 hónapjában munka nélkül voltak s hogy a ruhát- lanság olyan nagyméretű, hogy sokan még a templomba sem járhatnak. A Sövényháza-Máriatelepiek életkörülményei sem voltak kedvezőbbek. A 232 család többsége - írja jelentésében a tanító -, „bizony szomorú körülmények között él.” „Különösen az újonnan telepítettek.” Nagyobb részben földmíves-napszámosok éltek e részen is, „akik saját házikójukban laknak, de lerí a nagy szegénység róluk.” Ruházatukról azt írja, hogy „a legszegényesebb, alig hogy van.” A lakások itt is egészségtelenek, már fekvésüknél fogva is. „ Van olyan ház - olvashatjuk a jelentésben —, ahol a tető is sárból készült s az eső keresztül csorog rajta.”41 A nincstelenség lerítt a „bútorzaton” is. A bútorzat sok 40 CsmL Szeged. Tanfelügyelőségének iratai 1930-31, 26 d. 465 cs, 15. sz. jelentés Sövényházáról. 41 CsmL Szeged. Csongrád megye és Szeged város Tanfelügyelőségének iratai 1930-31. Szilvássy József községi tanító jelentése. 5 65
