Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején

helyütt egy asztalból, kopott ágyból, amelyben néhol csak szalma volt, 1-1 pádból és sublótból állott.

Szilvássy tanító tapasztalata szerint, az „élelmük is szegényes” volt: kenyér, tésztaleves, krumpli. A tanító sajnálattal állapítja meg, hogy „ezek az emberek mind bizalmatlanok a nadrágos ember iránt, s ...mindent azzal okol, hogy nincs munka, nincs kereset.”

A Sövényháza-Baksszőlősi jelentésből az tűnik ki, hogy ebben a számláló körzetben „többségben olyan szegény sorsú földmí- ves-napszámosok élnek, akiknek saját földjük nincsen s haszonbér is csak alig néhány hold van.”42 Soknak még ilyen sem volt. A ruhátlanság itt is olyan nagy volt, hogy sok szülő ez miatt nem járatta iskolába tanköteles korú gyermekét. Élelmezés terén - közli a tanító -, „a nyomor oly nagy, hogy mivel élelmük már nincs, az uradalom ingyen kosztján étkeznek.”

Kultúrálódás lehetőségei is erősen korlátozottak voltak, ez tűnik ki a tanító jelentéséből. Ebben a körzetben a lakosságnak 30-35%-a nem tudott írni-olvasni.43 Könyvet egy családban sem látott a tanító. Halmos Géza tanító, Szilvássy kollégájával ellentétben „jó hafizaaknak” és kifogástalan vallásos érzületű hívőknek ismerte a szegénységben élőket is.

A sövényházi szegényparasztság és az agrárproletárok anyagigazdasági helyzetét feltáró jelentésekből is egyértelműen tűnik ki az, hogy a kisbérlők, valamint az 1920. évi XXXVI. te., és az 1924. évi VII. te. szerint végrehajtott „földreform” során földhöz juttatott törpebirtokosok, újbirtokosok miért kerültek nagy adó hátralékba a bérleti és megváltási részletek törlesztésével, amely miatt, mint erről fentebb szóltunk, a Szegedi Pénzügyi Igazgatóság behajtási eljárást rendelt el.44 A törpe- birtokosoknak és a kisbérlőknek a föld terményeiből nem termett elegendő a család legszükségesebbekkel való ellátására. Mások, és vagyonosabbak, akik eladnivalóval is rendelkeztek, a pénzhiány miatt nem, vagy keveset tudtak értékesíteni a piacon,

42 CsmL Szeged. Csongrád megye és Szeged város Tanfelügyelőségének iratai 1930-31,

26. d, 465 cs., Halmos Gé?a tanító jelentése.

43 U. o.

44 Sövényháza földbirtokviszonyairól 1935-ben készült adatok szerint a község 41 198 kh mezőgazdasági területét 760-an birtokolták. Ebből 1 kh-nál kisebb szántóföldes, illetve szántóföld nélküli birtok 126-126 volt, amelynek összes területe mindössze 92 kh volt. 1-5 kh föld- birtokosok száma 330 volt s ennek összterülete 958 kh volt. A nagyatádi „földreformmal 557-en jutottak földhöz összesen 3570 hold földet osztottak ki köztük.” V. ö; Magyarország föld- birtokviszonyai 1935-ben. Központi Statisztikai Hivatal 1936. 162-165. ol.

66