Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején
ben” végezte számlálóbiztosi teendőit Irhás István tanító. Az általa felvett adatok tanúsága szerint, az összeírt 1200 lélek többsége igen nagy nélkülözésben, szegényes körülmények között élt. Legtöbben voltak a napszámosok. Azok házaiban „egy-egy szűk nedves egészségtelen szobában 8-10 családtag lakott.” Mondhatom — írja jelentésében a tanító —, körzetem 70-75%-a ilyen.30 S a tanító, aki egyébként nemtetszését nyilvánítja jelentésében amiatt, hogy a napszámosok között sokan hisznek a szociáldemokrata párt politikai propagandájában, nem hallgatja el azt sem, hogy „a napszámos családfenntartók között különösen sokan vallották magukat munkanélkülinek.” Szegedhez tartozó Nagyszéksósi Kapitányság területén élő tanyai lakosság életviszonyait „megdöbbentően alacsony színvonalúdnak írja le az a tanító is, aki 180 tanyán járva iépten- nyomon a nyomor megszámlálhatatlan nyomaival találkozott. „Sok tekintetben - vélekedik a tanító -, az emberi elmaradottság „prototípusaként” emlegetett „szibirjákok”, s szibériai száműzöttek leszármazottainál is szegényesebben élnek itt.”31 A 180 tanyán összesen 10 lakásban talált parkettát s a legtöbb helyen a bútorzat mindössze egy-két szék, ágy s pad volt. Az új házakban és a valamivel módosabb családoknál szekrényt és más bútort is látott. A tanyai nép élelmezését Francz József tanító-számlálóbiztos igen gyengének látta. S rámutat a jelentésében arra, hogy a gyermek halandóság is igen magas, ami a sokféle járvány szomorú következménye. „A sokféle járvány sok áldozatának oka a gyermekek gyenge tápláltságában s a nagy szegénységében kereshető.” S ez az a pont írja, amelyen a legtöbb elszomorító dolgot tapasztalhatta az összeíró.32 A fenti tanító-népszámláló szerint, az életviszonyok javítását „az elszegényedett nép gazdasági talpraállításával kellene kezdeni.” Az ehhez vezető utat „a régi határok - ha kell - háborúval történő visszaszerzésében” látja. Azonban szomorúan állapítja meg, hogy „e tekintetben a népben nincs meg a gyűlölet országunk feldarabolásával szemben... s a háború lehetőségétől irtózik.” 30 CsmL Szeged. Csongrád megye és Szeged város Tanfelügyelőségének iratai 1930-31. 465. iratcsomó, Irhás István róm. kát. iskolai tanító jelentése. 31 CsmL Szeged. Csongrád megye és Szeged város Tanfelügyelőségének iratait 1930-31. 26. d, 465. cs, 15. sz. irat, Franc7 József tanító jelentése. 32 U. o. 61
