Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején

A pusztamérgesi szőlő- és gyümölcstermelő kisbirtokosok és napszámosok által lakott összeírási körzetből Gröszner Béla jelentésében leírja, hogy még „a középbirtokosok is 1-2 év leforgása alatt tönkrementek, s a 60%-ban szőlőmunkás-napszá- mos lakosság a legnagyobb szegénységben él. A napszámosok itt is napi 1 pengő napszámért dolgoznak.”33

A 4300 lakosú Tápé község 80%-át kitevő napszámos népesség életviszonyairól azt jelentették, hogy „...itt is súlyos a gazdasági helyzet,... nagy a munkanélküliség, rosszak a táplálkozási viszonyok és a lakásviszonyok igen rosszak.”34 A lakosság nagyobb hányadának foglalkozásáról szólva a népszámláló jelentésében elmondja, hogy a korábi években sok család gyékényszövésből tartotta fenn magát. „Az utóbbi években azonban, a nyersanyag árának drágulása, valamint a készáru árának esése következtében alig-alig jutnak pénzhez. Korábban nagyszámban bent, Szegeden munkát kereső napszámosok többsége, az utóbbi évben már nem jutott keresethez” - írja a tanító. A lakásokban sok helyen két család lakott együtt igen népesen s számos helyen az összeíró még asztalt sem látott.

Ugyancsak Tápé községben Csóti Mihály kántortanító, aki 14 napi munkával 160 családot s 665 személyt írt össze s köztük 443-an kaptak képviselő választói lapot, 1931. február 13-án írt jelentésében már e helyi útviszonyokról is szólva megjegyzi, hogy miután a 401-es háztól a 600-as számú házig eljutott megértette, hogy „a gyermekek miért érkeznek gyakran nyakig sárosán az iskolába”. Összeírási körzetében „40 munkásházba sok helyütt talált 9-12 gyermekes családot is. A legelhagyatottabb sáros rés^e e% a községnek” - írta a tanító jelentésében a királyi tanfelügyelő úrnak. „Egyszerű emberek laknak itt, bizony nem a legkedvezőbb anyagi körülmények között. A gazda fogad, aki egyetlen szobácskába tessékel és a sarokra állított pádon hellyel kínál meg.” A legtöbb helyen s családban „szép, sűrű bordás szatyor” készítésének volt szemtanúja. „A szobának felét így a szatyor csinálás foglalja el. A szoba tekintélyes részét a búbos kemence foglalja el, ez szükséges és jól, olcsón fűti a szobát. A lakás mindenütt egyforma. Padozott szobával

33 CsmL Szeged. Csongrád megye és Szeged város Tanfelügyelőségének iratai, 1930-31

• 26. d, 465. cs, Gröszner Béla h. tanító jelentése Pusztamérgesről.

34 CsmL Szeged. Csongrád megye és Szeged város Tanfelügyelőségének iratai 1930-31. 26. d, 465. cs, iratszám 16. Ábrahám Jenő községi tanító jelentése.

62