Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején

politikailag alkalmasnak tekintett. Somogyi Szilveszter, Szeged város polgármestere, 1930. november 15-én Kiss Károlyhoz, Csongrád megye és Szeged város tanfelügyelőjéhez címzett levelében felhívja a figyelmet arra, hogy a népszámlálást végző összeíró egyén hatósági személy, s hogy ezek munkája politikai jellegű.1 A számlálóbiztosok kijelölésére különféle testületek, bizottságok, szervezetek és egyesületek vezetői küldtek be javaslatokat, rámutatva az ajánlott személyek érdemeire és erényeire. Sokan kérték alkalmazásukat az összeírási munkában. Volt ezek között állástalan tanító, tanár, jogász tisztviselő, nyugdíjas csendőr s még tönkrement földbirtokos is. A politikai megbízhatóság, a kormány politikájával s a rendszer iránti lojalitás lényeges feltétele volt annak, hogy a pénzbeli honoráriummal járó megbízatást valaki elnyerje. A felajánlkozó és a javasolt személyek, politikai megbízhatóságuk ellenőrzése után, a polgármester, az alispán és a főispán jóváhagyásával kaptak megbízást az 1930-1931. évi népesség összeírásra.

Csongrád megye és Szeged városi vezetőinek intenciói alapján Kiss Károly kir. tanfelügyelő az iskolák igazgatóihoz szóló levelében arra kérte őket, hogy az összeírásban részt vevő tanítókkal készíttessenek jelentést a lakosság életviszonyairól, az összeírások során szerzett megfigyeléseik alapján.

Csongrád vármegye népességének életviszonyairól a tanítók által adott jelentéseket ismertetve és vizsgálva, nem mellőzhetjük a megye korabeli társadalmi struktúrája és tulajdon- viszonyai fő jellemzőinek bemutatását. A huszas évek végéről s a harmadik évtized elejéről szóló statisztikai közlemények, a hivatalos adatok, írásos feldolgozások, tanulmányok azt mutatják, hogy Csongrád megye osztályszerkezete igen nagy társadalmi ellentéteket foglalt magában. A megye lakossága az 1930— 1931. évi népszámlálás adatai szerint - a korabeli közigazgatási területet véve figyelembe -, 343 942 fő volt.2 Mezőgazdaságból a népesség 55%-a élt, a megyei átlagnál lényegesen nagyobb ipari munkás, tisztviselő, iparos, kereskedő csoportokat magában foglaló Szeged városával együtt.

Az 1930 december végi népszámláláskor Csongrád vármegyének 18,3%-a élt az iparból, ugyanakkor Szeged városban ez az

1 Csongrád megyei Levéltár Szeged, Polgármesteri Hivatal Iratai 1941. Népszámlálás 1910- 1940 iratgyűjtemény, 10 600 iratcsomó 1407 és 4492. sz. irat.

2 Statisztikai Közlemények Budapest 1932. 16. lap

50