Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején
arány 23,4% volt s itt a népességnek csak 36,4%-a tartozott az úgynevezett őstermelők foglalkozási csoportjába. A megye mezőgazdaságból élő népességének több mint 40%-át a szegényparasztság és az agrárproletariátus alkotta. Az 1 kh-nál kisebb földdarabkával bíró szegényparaszti réteg a teljesen földnélküli agrárproletariátussal együttesen 105-110 ezerre rúgott. Ez az arány mintegy 3-4%-kal múlta felül az országos átlagot. A mező- gazdasági népességen belül a kubikosok száma, a hivatalos források szerint is meghaladta aló ezret, s a családtagokkal együtt 70 000 a kubikos mezőgazdasági népesség Csongrád megyében.3 E nagytömegű szegyényparasztsággal és nincstelenekkel szemben a jelzett időben 25 ezerholdas nagybirtokos volt Csongrád megyében. Köztük Pallavicini Alfonz Károly őrgróf 40 497 kh-dal, Sövényháza, Sándorfalva és Algyő határában, Károlyi László gróf örökösei 7200 holddal, Weisz Manfréd nagyiparos 8000 kh-dal, Blaskovich Aladár, a Csanádi püspökség és mások.4 Csongrád vármegye területén a legnagyobb földtulajdonos Szeged városa volt, (önálló megyei törvényhatósági jogú város) 69 000 kh birtokkal, amelynek túlnyomó részét kisha- szonbérbe adta ki, mintegy 15 000 bérlőnek.5 A bérlők többsége 1-5 holdnyi földet vett bérbe. Többnyire ezek a kishaszon- bérleti földek sovány, szikes, homokos vagy ártéri mocsaras talaj úak voltak, amelyek még a kedvező termő évben sem adtak többet rozsból 5 mázsánál. Évente a város törvényhatósága holdanként 250 kg tisztabúza árával egyenlő haszonbért fizettetett a bérlőkkel. A városi földek bérlőinek többsége nagy nyomorban tartotta fenn családját. A Nagyatádi-féle földreform során földhöz jutott újbirtokosok is súlyos megélhetési gondokkal küszködtek s a törlesztési részletek befizetésével több évvel hátralékba kerültek 1930-ig. 1931 január elején a szegedi Pénzügyigazgatóság utasította Sövényháza község elöljáróságát, hogy a község határában juttatott földek törlesztési részleteivel nagyobb hátralék3 Statisztikai közlemények az 1930. évi népszámlálásról, II. kötet Budapest 1934. 46-48 171. lap Továbbá lásd: Csongrád vármegye, a vármegyei szociográfiák sorozat I. Budapest 1938. 17,27, 138. 1. Ugyanerről; dr Steuer György levele a Csongrád megyei munkanélküliség tárgyában We- kerle Sándor pénzügyminiszterhez. Csongrád megyei Levéltár szentesi fióklevéltára, alispáni iratok 179/1930. 4 Csongrád megye, 20 év a szocializmus útján, 14-15. oldal. Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei Igazgatósága 1965. 5 Csongrád vármegye, vármegyei szociográfiák I. 17,29. 1. 4* 51
