Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban

sok, aktívabb személyek, volt vöröskatonák letartóztatását. 1920 júniusának végén Csanád megyében a hírlapi tudósítások szerint még mindig tartott a „tisztogatási munka”. Az elfogotta- kon a különítményes tisztek sokszor maguk vettek azonnal elégtételt. A makói Szoboszlai Imrét, a forradalmi törvényszék volt tagját annyira megkínozták, hogy még a vizsgálati fogság alatt belehalt sérüléseibe. Svihla Istvánnak, Makó város volt katonai parancsnokának kezét és lábát törték.56

Zilahi Kiss Jenő Békés vármegye kormánybiztos főispánja bevonulása után azt jelentette: „A csendőrség és katonai parancsnokság a bolsevizmus aktív szereplőit letartóztatta és átadta a szarvasi járásbíróságnak. A nemzeti hadsereg és csendőrség részéről atrocitások nem fordultak elő.”57 A közlés első részének bizonyára hitelt adhatunk, a másik mondat igazsága azonban erősen kétséges. Emlékiratában maga Zilahi Kiss ír arról, hogy az Ostenburg-különítmény nevében Nagy Sándor, a szarvasi postamester fia kérte a különítmény bebocsátását. Ezt Zilahi Kiss állítólag megtagadta, az érdeklődő Prónaynak azt üzente, hogy majd értesíti, ha szükség lesz rá.58 Hunya István endrődi munkásmozgalmi veterán visszaemlékezése szerint május elsején összeszedték az endrődieket, akik a tanácsahtalom idején exponálták magukat. A letartóztatottakat szörnyen összeverve Gyomára szállították, ahol tovább verték őket. Másokat Gyulán kínoztak meg. Elfogták és súlyosan bántalmazták, idős Uhrin Pált és fiait.59 60 Hasonló esetek fordultak elő Gyulán, Békésen, Bucsán és Mezőkovácsházán is.60 Úgy látszik a főispánnak ezek nem számítottak „atrocitásoknak”.

A bevonulás után a Földművelésügyi Minisztérium körrendeletében hívta fel a figyelmet arra, hogy a Tanácsköztársaság alatti szocializálások érvénytelenek. Hátha a román megszállás alatt nem értesülhettek még a Tiszántúl szegényparasztjai a Friedrich-kormány 1919. augusztus 7-i rendeletéről. 61

56 Makói Friss Újság, 1920. június 25. és Kiss János: Makó az őszirózsás forradalom és a proletárdiktatúra idején. Tanácsköztársaság Csongrád megyében. Szeged, 1959. 156. 1.

67 BmL Főisp. ír. 12-1920. sz.

58 Zilahi Kiss Jenő emlékirat-részleteinek másolata a Békés megyei Levéltárban.

59 Hunya István: Fehérterror Endrődön és Gyomán 1919-ben. Békési Élet, 1970. 3. sz. 471- 472.1.

60 Balázs Béla: Adalékok a Viharsarok baloldali munkásmozgalmának történetéhez az ellen- forradalom korszakában. Párttörténeti Közlemények, 1959. 3-4. sz. 188. 1. A cikkben közölt adatok nem pontosak. A viszszaemlékezők gyakran összetévesztik a román megszállás és a magyar ellenforradalmi bevonulás eseménveit.

61 BmL Alisp. ír. 4561-1920. sz.

25