Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban

A helyi köziga2gatás kialakítása szempontjából iránymutató a Friedrich-kormány 1919. augusztus 8-án a „törvényes” közigazgatásáról kiadott rendelete volt. A rendelet szerint a közigazgatást és a helyi önkormányzati szerveket illetően az 1918. október 30-i állapotot kellett helyreállítani, a forradalmak előtti szervek és intézmények visszaállításával az ellenforradalom hangsúlyozni akarta „törvényességét” és folytonosságát. Mivel a Friedrich-kormány a vidékkel nem állt kapcsolatban, a helyi közigazgatás megszervezése és a kormány vidéki hatalmának biztosítása érdekében teljhatalmú kormánybiztosokat neveztek ki. Az 1912-es, háborús időre vonatkozó kivételes törvényre hivatkozva a kormánybiztosokat rendkívüli hatalommal ruházták fel. Hatáskörükbe tartozott a közigazgatási, rendőri, csendőri, határőri és pénzügyőri apparátus. A kormánybiztos utasításainak végrehajtásában késlekedőket és ellenszegülőket fegyelmi eljárás mellőzésével azonnal elbocsáthatták.62 A kormánybiztosok a Dunántúlon a földbirtokosok közül kerültek ki és az ellenforradalmi „Nemzeti Hadsereggel” együtt gyakorolták a tényleges helyi hatalmat. Ezek a kerületi kormánybiztosok 1920 januárig a fővezérség mellett működő főkormánybiztoshoz, őrgróf Pallavicini Györgyhöz tartoztak. Ilymódon a föld- birtokos arisztokrácia az ellenforradalomnak szinte első pillanatától meghatározó szerepet játszott a rendszer kialakulásában és a hatalom gyakorlásában.63

Vidékünkön a közigazgatás kiépítése, a központi kormány hatalmának érvényesítése sajátos módon történt, a megszállás miatt a kormánybiztosi intézmény nem játszott akkora szerepet, mint Dunántúlon. 1919 októberében azonban itt is létrehoztak egy kerületi kormánybiztosságot. A Tisza-Maros torkolati kerületi kormánybiztosság hatásköre Csongrád, Csanád és Békés megyékre, valamint Szegedre és Hódmezővásárhelyre terjedt ki. Kormánybiztossá a fentebb már említett Kelemen Bélát nevezték ki. Kinevezését a francia megszállók is tudomásul vették.64

62 Karsai Elek: Kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első hónapjaiban. Levéltári Közlemények, 1955. 26. évf. 208. és 211. 1.

63 Uo. 234. 1.

64 Tonelli Sándor: Id. mű. 34. 1. Kelemen Béla emlékirata szerint őt 1919. augusztus 30-án nevezte ki a Friedrich-kormány kerületi kormánybiztossá. Hatásköre Békés, Csanád és Csongrád vármegyére, valamint Szeged és Hódmezővásárhely területére terjedt ki. Tisztségét 1920. június

26