Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban

rendeletéinek egyrészét a megszállt területeken is kihirdették. A birtokbavétel mégis fokozott óvatosságra intette a magyar ellenforradalmi kormányzatot, a karhatalmat. A „Nemzeti Hadsereg” egységei már novemberben készülődtek a megszállt területek szakszervezetei, a „bolsevizmus melegágyai” elleni megtorló akciókra. 50 Makó városi rendőrkapitánysági hivatal 1919. december 10-én köröző levelet adott ki 22 személy ellen, akik valami szerepet vittek Makón a Tanácsköztársaság idején. Ugyanekkor a Csongrád megyei főispán utasította a hatáskörébe tartozó főjegyzőket, plakátolják ki a kommunisták feljelentésének kötelezettségét. „Figyelmeztetik a lakosság, hogy akiről kitudódik, hogy a vallomás tételt bármely okból elmulasztja, az a legszigorúbban meg lesz büntetve” - olvashatjuk a plakáttervezeten.51

Közvetlenül a kiürítés előtt, január 20-án kihirdették a statáriumot, amelyet később a jugoszláv megszállás alól felszabadult területre is kiterjesztették, s csak 1924 júniusában szüntették meg.52 A megszálló csapatok nyomában megjelent karhatalmi egységek fenyegető hangú plakátokon hozták a lakosság tudomására a rögtönbíráskodást. Békés megyében tilos volt kezdetben minden politikai gyűlés, az egyesületek aktív tevékenységet nem fejthettek ki. A nyomdászokat életükkel és vagyonukkal tették felelőssé azért, hogy „felforgató irányzatú” lapokat (értsd: haladó újságokat) nem jelentetnek meg.53 Szarvason Szávits őrnagy falragaszon tudatta, hogy a legkisebb „bolsevisztikus” mozgalmat is véresen elfojtja, s a „lázítókat, agitátorokat” a helyszínen felkoncoltatja.54 Makón és Csanád megyében így fenyegettek: „Ugyancsak halállal büntettetik az is, aki az elpusztult gyilkos rémuralom visszaállítására törekszik, vagy aki a kormány, a hatóság, valamely társadalmi osztály vagy valamely hitfelekezet ellen izgat”.55 Az osztály elleni izgatás alatt nyilvánvalóan nem a munkásosztály elleni izgatást értették.

A bevonuló karhatalmi alakulatok a helyi ellenforradalmi erők segítségével megkezdték a megszálló csapatok által eddig békén hagyott, még fel nem jelentett tanácsköztársasági funkcionáriu- 60

60 Gazsi József-Kun József: Id. mű 335. 1.

51 BmL Szarvas község ír. 1919-1. 53. sz. és CSML (Szf)Főisp. ír. 66-1919. sz.

52 Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1924. júl. 3. 189. 1.

53 Körösvidék, Í920. márc. 30. és BmL Békési járás főszolgb. ir. 659 — 1920. sz.

54 Dr. Neumann Jenő: Szarvas község története. Szarvas, 1922. 130. 1.

55 CsmL (Mr) Központi járás főszolgb. ír. 7351-1920. sz.

24