Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944

Az internálások után, a Szegedi Csendőrkerületi Parancsnokság 1944. április 26-án utasítást küldött az őrsöknek199 a fasiszta német biztonsági szervekkel való szoros együttműködésre.

Dél-Magyarországon igen súlyos volt a helyzet, mert a földmunkásszervezeteket, - amelyek bekapcsolódóban voltak az ellenállási mozgalomba - feloszlatták, helyi vezetőiket letartóztatták. Hiba volt az is, hogy ezeket a szervezeteket nem készítették fel a földalatti munkára sem.

Bács-Kiskun megyében a fontosabb posztokon személycseréket hajtottak végre, hogy ezáltal is mindenütt a szélsőségesen reakciós elemek uralomra jutását segítsék elő. Például leváltották Baja város és Bács-Bodrog vármegye főispánjait. Kecskemét város főispánját dr. Balásfalvi Kiss Endrét előléptették, a Közellátási Hivatalhoz államtitkárrá nevezték ki.200 Dr. Horváth Ödön felelős szerkesztő, lap tulajdonost, az új főispánt május 8-án iktatta be a th. bizottság. Baja város főispáni teendőivel pedig Hódmezővásárhely főispánját bízták meg. Nagyon gyakori volt ebben az időszakban az áthelyezés, az egyszerű helycsere is. Új járási főszolgabírót kapott például a kalocsai, a kiskunfélegyházi, a kunszentmiklósi, a bácsalmási, és a jánoshalmi járás.

A német megszállás után két rendes és két rendkívüli minisztertanács foglalkozott a növekvő munkaerőhiány kérdésével és következményeivel, ezek a problémák a megszállás előtt is nagy gondot okoztak a kormányzati szerveknek.

Az újabb katonai behívások még súlyosabbá tették a helyzetet. A kormány a munkaerőhiány pótlására elhatározta 12 000 nő munkába állítását, az 1920-1924-ben született, de front- szolgálatra alkalmatlan férfiakat pedig április 1-én „közérdekű munkaszolgálatra” vonultatták be. Dél-Magyarország nagyobb városaiban a munkaerőgondokat továbbra is a munkaidő meghosszabításával, pótműszakok növelésével igyekeztek enyhíteni. A szegedi hadiüzemekben majdnem mindenütt 10 óra fölé emelkedett a napi munkaidő.

Az üzemekben majdnem mindenütt hetekre, néhol már

199 Sokszorosított körlevél - Pl Archívum F: 812/2 A 3/584/1959.

200 BKmL: Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottságának iratai jkv. 1944. április 12. Vö.: így kezdődött Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944-45. évi történetéhez szerk.: Bálinítié, Mikes Katalin Kecskemét, é. n. 11.1.

159