Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
hónapokra visszamenőleg elhúzódott a hús-, a zsír-, a cukor- és a liszt-pótadagok kiosztása. Mindez konkrét formában is hatott a munkafegyelemre, mert az élelmiszeráruk érkezésekor a munkások elhagyták munkahelyeiket, és nem álltak addig munkába, amíg fejadagjukat meg nem kapták. A munkamorál gyors romlása szorosan összefüggött a bombázásokkal. Az április 3-i angolszász bombázás után félelem és pánik lett úrrá a nagyvárosok lakosságán. Napok alatt kiderült, hogy a nagyüzemeknek sem légelhárításuk, sem megfelelő óvóhelyeik nincsenek. Mindez növelte a szorongást, fokozta az elkeseredést. Szeged vonatkozásában különösen érvényesült ez, mert többszörösen ismételt angolszász bombatámadás érte a várost:201 1944. június 2-án 38 bombázó, július 3-án 4 gép, augusztus 20-án 6 gép, augusztus 24-én 49 bombázó, augusztus 29-én 42 gép és végül szeptember 3-án ismételten 42 gép intézett bombatámadást a város hadi- és ipari célpontjai ellen. Találat érte a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Új szegedi gyártelepét, a Mezőgazdasági Közraktárak Rt. 8 nagy raktárépületét, a Futura raktárépületeit, a Magyar Petróleum Rt. telepét és a Hangya közraktárakat. A munkahely elhagyása, a munkamorál romlása tehát szorosan összefügg a bombázások okozta félelemmel, s a jobb munka- feltételek keresésével. Ma már tudjuk, hogy a bombatámadások egyik célja éppen ez volt. Nem tekinthető ugyan náciellenes cselekménynek, hogy a munkások a bombázástól való félelmükben maradtak távol, maga a tény mégis a fasisztáknak ártott. A kormány az események láttán két átfogó intézkedés gyors végrehajtására szánta el magát. Az első rendelet a termelés politikai feltételeinek biztosítására kötelezte az üzemeket: munkaügyi előadók kinevezésére és üzemi választmányok felállítására. A július 3-án kelt rendelet kimondta, hogy minden nagyobb iparvállalat köteles önálló, az ötszáz munkásnál kevesebbet foglalkoztató üzemek pedig közös „büntető munkás- szállást” felállítani.202 201 Verneki Mihály: Légitámadások Szeged ellen = Délmagyarország 1972. augusztus 16. 4. 1. 202 Vintér István: A Magyar Front ... i. m. 75. 1. 160
