Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)
Bevezető - Szigeti János: A vásárhelyi zsidóság múltja
Régi és újabb sírkövek a zsidó temetőben Vásárhelyen az első zsidó iskolát 1841- ben a Kecskeméti Sámuel-féle házban nyitották meg. 1843-ban megvásárolták még a mellette levő ugyancsak Kecskeméti-féle telket is. A Matók és a Kecskeméti telket egyesítették, és 1844-ben új iskolát építettek. Az iskolaépület az egykori Hosszúpince, majd Nap, jelenkori névadással a Szeremlei utca elején állott, tehát a mai helyén. A zsidóiskolában a tanítás kezdettől fogva előre megállapított tanterv szerint folyt, amelyben a héber tantárgyakon kívül előkelő helyet kapott a magyar nyelv, mennyiségtan, történelem stb. oktatása is. A zsidó elemi népiskola tanítói szinte kivétel nélkül oberländerek (felvidékiek) voltak. Stern Ignác (1810 k.-1865) Nyitra vármegyéből, Wilheim Frigyes (1812-1900) Vágvecséből (Nyitra vármegye), Engländer Adolf Kassáról, Gruber László (1909-1987) Boldogszerdahelyről származott. A hitközség kebelében 1830-ban alakult meg a helyi Chevra Kadisha (Szentegylet), mely a temetkezési szertartásokkal, a temető rendben tartásával, valamint jótékonykodással, betegek és szegények ellátásával foglalkozott. 1888-tól negyedszázadon át Steiner L. József fűrésztelep- és malomtulajdonos elnöklete alatt működött. További zsidó egyesületek voltak még az Izraelita Nőegylet (1860) és a jóval később létrehozott Zsidó Leányegylet (1927). Az 1848-as hivatalos összeírásuk szerint 127 zsidó család élt a városban, ezek 629 lelket foglaltak magukban. Csak hét személy származott külföldről, a hazaiak nagyobb fele is már helybeli születésű volt. A foglalkozást tekintve a kereskedők száma jóval meghaladta az iparosokét és a földművelőkét. Ennek külső oka volt: a céhekbe zsidók csupán néhányan vagy egyáltalán nem juthattak be, a földművelés lehetősége is szinte teljesen el volt zárva előlük. 1848-49-ben a 127 családfő közül negyven nemzetőr került ki, s a honvédseregben zsidó tisztek, altisztek és közkatonák is szolgáltak. Tanúk állítása szerint Wodiáner Zsigmond vörössipkás őrmester golyója terítette le Götz osztrák tábornokot, Schweiger Mór a szabadságharc kitörésekor az Astleitner (Szilárd) Adolf kapitány vezetése alatt hazaszökött csapattal tartott, és a honvédseregben őrmesterségig vitte. A teljesség igénye nélkül sorolunk föl jeles, zsidó vallású vásárhelyi személyeket, akik helyi szinten legelsők, alapítók, kezdeményezők voltak: Vodiáner Fülöp a Vásárhelyi Közlönyt, az első nyomtatott hírlapot és nyomdát (1869) alapította; Bauer Jakab az első gőzmalmot (1872), Steiner L. József az első gőzfűrésztelepet hozta létre; Braun József és Böhm A Bauer-malom Sámuel a Takarékpénztár (1868) alapítói közt voltak; Heitler Móric orvosi lapot indított és 8
