Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)
Bevezető - Szigeti János: A vásárhelyi zsidóság múltja
A takarékpénztár első épülete szerkesztett; Plohn Éliás (Illés) volt a legelső fényképész (1869); Khon Jakab nevéhez fűződik az első nagyobb ipartelep létesítése. A jeles zsidó személyek sorában említhetjük Berger Ferenc (1831-1919) orvostudort, a város tiszti főorvosát. Ötven év szolgálat után vonult nyugalomba, és egyéb vállalt tisztségei mellett a községi és a zsidó iskolaszék elnöki feladatát is ellátta. 1851-ben a gyarapodó gyülekezet számára már nem volt megfelelő a nem templom céljára épült imaház. Elhatározták a templomépítést. Gróf Károlyi György (1802-1877) földesúr 1851-ben engedélyezte a hitközségnek 300 ezer tégla és 30 ezer cserép kiégetését. A következő évben 11 tagú építő bizottságot választottak, és rövidesen pályázatot írtak ki a templom felépítésére. Aradi, kecskeméti, szegedi és szentesi építőmesterek nyújtották be pályázataikat, végül is a hitközség Busch Miklós szentesi építésszel kötött szerződést. A frigyszekrényt, szószéket, kandelábereket, az asztalt és a kőtáblát Bartakovics József pesti szobrászművész készítette el. A környéknek, sőt a messzi vidéknek akkoron egyik legmonumentálisabb zsidó templomát 1857. május 15-én Löw Lipót (1811-1875), Szeged országos hírű főrabbija avatta föl. A zsinagóga a régi homlokzattal A19. század végére a vásárhelyi zsidóság a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés élvonalába került. Felgyorsult asszimilációja, elmagyarosodása. A leggazdagabbak rendkívül tőkeerősnek bizonyultak, közülük kerültek ki Hódmezővásárhely legtöbb adót fizető polgárai, a virilisták névjegyzékén az élmezőnyben találjuk adataikat. A dualizmus időszakában városunk urbanizációja még csak lassú léptekkel haladt előre, a mozgékony, talpraesett zsidó üzletemberektől, kereskedőktől, iparosoktól, bankároktól lendületet reméltek. A zsidóság az átlagosnál jóval iskolázottabb volt. A befogadó helyi társadalom eleinte korántsem mentes az előítéletektől, azonban ekkor még nem erősödött fel az antiszemitizmus. A hitközség elnöki tisztségét 1882-től - két év megszakítással - 1910-ig, közel három évtizedig Beregi Lajos (1845-1910) nagykereskedő látta el. A hitközség lelki vezetője 53 éven keresztül Seltmann Lajos (1854-1932) főrabbi volt, ő elődeivel szemben már rabbiszemináriumot végzett. A századfordulón 400 családban 1760 hitsor- sos élt a városban. 1902-től a hitszónoklatok nyelve kizárólag magyar lett. 9 Berger Ferenc
