Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)
Bevezető - Makó Imre: A vészkorszakban - Szigeti János: Élet a Soá után
utcai földszintes iskolaépület két tantermében Havas Hajnal és a pályája során a Szegedi Tudományegyetem katedrájáig eljutott Gruber László tanított. A visszaemlékezések szerint az alma mater és az iskolaotthon „az oktatás, a felekezeti jellege és a vallási összetartozás erején túlmenően olyan kulturális, sport és emberi hangulatot tudott itt teremteni, ami az egész kollektívát oly módon összekovácsolta, hogy az iskolaváltást követően együtt maradt a diáksereg". Immár több évtizedes hagyomány, hogy az egykori diákok évente „otthontalálkozót" tartanak. Havas Hajnal Szegedre történt távozása után a zsidó iskola az 1947/1948. tanévtől egytanerős, ún. osztatlan oktatási intézménnyé vált. Az alijázások és az elköltözések folytán az utolsó tanévet 1947 szeptemberében 15 fiúval és 12 leánnyal kezdte. 1948. június 16-tól a felekezeti iskolák állami kezelésbe kerültek. Ezzel lezárult a zsidó elemi népiskola több mint 125 éve. Ám mégsem maradt teljesen diákzsivaj nélkül az ősi Szeremlei utcai iskola- épület, arról az 1950-1957 között rabbihelyettesi és kántori minőségben a hitközségben működő Tímár Károly (1925-2011) gondoskodott. (Utóbb a Dohány utcai zsinagóga főkántora.) 1948-ban a Hódmezővásárhelyi Izraelita Hitközség a deportálásban és a munka- szolgálatban elpusztult testvérei emlékének megörökítésére a templom előcsarnokában kettős emléktáblát állított. Ugyanitt egy fekete márványból készített jelképes koporsót is elhelyeztek a méltó eltemetéstől is megfosztott halottaiknak. Ezt június 20-án dr. Frankel Jenő szegedi főrabbi avatta fel. O írta a márványkoporsóra felvésett verset. A felújított zsinagógában A második világháború után a zsinagógát három évtizedig még használhatta a lélekszámában és anyagi erejében rendkívül megfogyatkozott kile. A legújabb kori exodus, a több hullámú kivándorlás következtében azonban szinte elnéptelenedett a gyülekezet. Az 1980-as években már alig huszenegynéhány tagot számlált. Az erősen leromlott állapotú zsidó templomot az Országos Műemléki Felügyelőség 1985-ben műemlék jellegű épületnek nyilvánította. A város a Magyar Izraeliták Országos Képviseletével (a MAZSIHISZ elődje) 1986-ban létrejött megállapodás alapján megvásárolta a zsinagógát. Külső támogatással megkezdődött, majd a pénz elfogytával leállt annak restaurálása. Az egykori zsidó elemi népiskola felújított épületében 2000-ben avatták fel a két volt tanteremből kialakított, összenyitható imatermet. 2004. június 27-én azután a Sisa Béla tervezésében helyreállított zsinagóga ünnepélyes átadására is sor kerülhetett. A kivitelezési munkákat döntően a város finaszírozta, de támogatta a felújítást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is. Azon a napon leplezték le a Tu hu tűm utcai zsidó temető előkertjében a Návai Sándor szobrászművész által készített emlékművet, mely a Vészkorszak mártírjainak emlékezetét idézi. Az egykori zsidónépiskola addigi imatermében, annak áthelyezésével ugyanakkor megnyílt a vidék első holokauszt múzeuma: egy állandó kiállítás „Magyar tragédia, 1944" címmel, mementóul az újabb nemzedékek számára. Tímár Károly 32
