Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)
Bevezető - Makó Imre: A vészkorszakban - Szigeti János: Élet a Soá után
Élet a Soá után A Vészkorszak be nem hegedő, súlyos testi és lelki sebeket okozott. Vidéken 400 hitközség szűnt meg, itt a zsidó vallású magyar állampolgárok közül csak minden nyolcadik maradt életben. Vásárhelyen az országos átlagnál valamivel szerencsésebb volt a helyzet. Egy 1945. évi névjegyzéken a város területén 359 zsidó szerepelt, akik a 24. életévüket betöltötték. Többen már a háború után telepedtek itt le. A deportálást 116 vásárhelyi zsidó vallású gyermek élte túl. Egy 1945. december 1-i hitközségi feljegyzés szerint a zsidó elemi népiskolába 46, polgáriba és gimnáziumba 35, a tanonciskolába 4, összesen nyolcvanöt zsidó vallású diák tanult. Az egykor gazdag és virágzó hitközség kifosztva érte meg a második világháború befejezését. 1944-ben a zsidótörvények és rendeletek alapján, a német megszállás és a deportálások során, a zsidó hitközségi székház és más közösségi ingatlan is gazdát cserélt. A koncentrációs táborok felszabadítása után a vásárhelyi hitközség csak hosz- szú huza-vonával, töredékében kapta vissza közösségi tulajdonát. Az államosítások után ez a város kezelésébe került, és részben más funkciót kapott. A zsidó családok közül többen a bíróságok útján próbálták ingó és ingatlan értékeiket visszakapni, mindezt csekély eredménnyel. Lakásaikba idegenek költöztek, ha vissza is kapták, kifosztva találták. Az életben maradt vallási és világi vezetők szinte egyenként hívták a hitközségi tagokat a templomba a péntek esti imára. Az 1949. január 1-jei népszámlálás 134 ezer zsidót talált Magyarországon, a háború előtti létszám egyharmadát. Vidékre mintegy 37- 40 ezer zsidó vallású lakos tért vissza, ám az alijázások (Izraelbe történt kivándorlás) és az egyéb, főként a tengeren túlra történt kivándorlás következtében tovább csökkent a hitsorsosok létszáma. A Joint - Zsidó Segélyező Egylet - Amerikából nemcsak segélycsomagokat osztott szét a családoknak, hanem támogatást nyújtott egy iskolaotthon létrehozásában. Az „Otthon" napközi jelleggel működött, az ellátáshoz és a tanuláshoz nyújtott segítséget. Dr. Deutsch Béla hitközségi elnök egy kapcsolódó beadványában kiemelte a lelkek megbékélését, a kollektív élethez szoktatást, a zsidó tradíciók vállalását, a vallásos életre nevelést. Az ifjúság markáns, helyi vezetője Mózes László volt, a cionista mozgalom aktivistája. Fő céljukként tűzték ki, hogy a holokausztot túlélt gyermekeket előbb-utóbb kijuttassák Erec Jiszráélba. A zsidó elemi népiskola az 1946/1947-es tanévtől kezdve a Központi Állami Általános Iskolához tartozott. Az anyaiskolába izraelita fiókiskolaként tagozódott be, a felekezeti jellegét megőrizhette. A Szeremlei Jelképes koporsó a zsinagógában 31
