Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)

Dokumentumok

[...] Állandóan mondotta nekünk, hogy „piszkos kommunisták vagytok, hiába bíz­tok, hogy Sztálin felszabadít benneteket, úgyis kivisznek benneteket Németország­ba, ahol zsír [?] lesz belőletek". A motozás alkalmával is mind a két esetben, és a vágóhídon is, a munkaszolgá­latosok saját kezűleg ütlegelte és rugdosta. Fried Imre, 47 éves helybeli szabómester: 1944. június 5-én vonultam be munka- szolgálatra. A Mosonmagyaróvárra útba indított századba osztottak be, és a század­dal együtt a pótzászlóalj udvarára hajtottak bennünket. És ott Hegedűs Imre motozást tartott. Már előre megmondották, hogy gyógyszert nem lehet vinni, mert azt elve­szik. Nálam is volt, csak két szem aszpirin. Én a jobb szárnyon álltam, és mire hozzám ért, a két szem aszpirint tenyeremben tar­tottam és kértem, hogy ne vegye el tőlem az aszpirint. Erre azt válaszolta: „Még ki mered nyitni te büdös zsidó azt a rohadt pofádat." Arcul ütött, a két szem aszpirint elvette, és nagyot nevetett utána. Dr. Körösi Ferenc, 47 éves helybeli gyakorló orvos: 1944. augusztus 20-án a hódmezővá­sárhelyi közérdekű munkaszolgálatos zászlóaljhoz osztottak be dr. Hegedűs Imre mellé mint orvost... Ennek a beosz­tásomnak a következtében vele naponként érintkeztem, és innen tudom, hogy dr. He­gedűs Imre szadista lelkű ember volt, aki állandóan arra törekedett, hogy a beosztott munkaszolgálatosoknak a legnagyobb kel­lemetlenséget szerezze, azokat állandóan brutalizálta. Velem is lealacsonyító módon érintkezett. Kivételezett orvos főhadnagy létemre a legénységgel egy sorba állított, mint egészségügyi tisztest alkalmazott. Azt láttam, hogy a bevonult munkaszol­gálatosokat kifosztotta, illetve ezt a fiamtól tudom, hogy elszedte gyógyszereiket és egyéb ingóságaikat. Közvetlen tapaszta­latból tudom, hogy a gyógyszereket nem helyezte el a gyengélkedő szobában, mert nem is volt gyengélkedő szoba... Előadom Szőke József délvidéki állat­orvosnak az esetét. A hadtestparancsnok­ságnál különösen Szepesvári ezredes meg akarta kímélni a 77 éves törzsállatorvost a deportálástól, s ezért katonai szolgálatra hívták be, elhelyezték a vásárhelyi közér­dekű munkaszolgálatos zászlóaljnál azzal az utasítással, hogy munkát ne adjanak ne­ki, csupán rejtsék el. Magas kora miatt beteges ember volt, gyógyszerre szorult és diétikusan kellett neki élni a krónikus bélhurutja miatt. Én segítettem neki a gyógyszert és az élelmet beszerezni, amit a nyugdíjából fedeztünk. Szeptember 1-jén a nyugdíját nem kapta meg. Ennek oka felől érdeklődtem és ki­tűnt, hogy az igazolás alá vont dr. Hegedűs Imre járt közbe abból a célból, hogy vonják meg Szőke törzsállatorvosnak a nyugdíját, mert telezabálja magát, elrontja a gyomrát és beteg lesz emiatt. [... ] Én csak egy hónapig voltam a munka­szolgálatos zászlóaljnál beosztva. Ez idő alatt jelenlétemben a munkaszolgálatoso­kat nem kötötte ki, csak szavakkal sérteget­te. Ennek okát az képezte, mert tudta, hogy nekem a hadtestparancsnokságnál össze­köttetésem van, és félt, hogy jelentést te­szek, és a jelentésem következtében esetleg őt leváltják és kiviszik a harctérre. A hadse­regnél is mellőzték Hegedűst, mert ő volt a hadseregben a legidősebb orvoszászlós; már régen főhadnagynak kellett volna len­zt Kozma Miklós belügyminiszter tiszteletére a Fekete Sas­ban adott ebéd résztvevőinek egy csoportja, 1935. Elől jobbról dr. Körösi Ferenc, balról Tóth János malomtulajdonos, hátul egyenruhában Patzauer Aladár szesznagykereskedő, tartalékos főhadnagy 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom