Makó Imre - Szigeti János: „Vihar és vész közepette”. A holokauszt hódmezővásárhelyi áldozatai ((Hódmezővásárhely, 2014)
Dokumentumok
ron vágta és olyan szavakkal illette, hogy „Hány gyerek van benned, te büdös zsidó". Különös előszeretettel állította előtérbe elsősorban a rabbikat. Ezeket gúny tárgyává tette, és előírás ellenesen levágatta a szakállukat. [...] Előadom még a péterrévei rabbi esetét. A rabbi munkaszolgálatra volt behíva, és három nappal később vonult be az előírtnál. Késedelmének kimentésére hatósági orvosi bizonyítványt hozott, és ezen kívül a honvédelmi minisztertől meghagyása volt, ami azt jelentette, hogy fel volt mentve a szolgálat alól és haza kellett bocsájtani. Emiatt Ibolya százados délután 3 órai kezdettel kétórai kikötésre ítélte. Én jelentkeztem a századosnál és kértem, hogy tekintsen el ettől a büntetéstől, mert késedelmét igazolta is, de meghagyása van, és úgyis mindegy, hogy mikor vonult be, mert haza kell bocsájtani. A százados erre ugyan nem tágított, azonban én elébe tártam, hogy feljelenthetik a zászlóaljat e miatt a szabálytalan eljárás miatt. Erre meggondolta a dolgot, hogy a zsidóknak mindenütt lehet összeköttetésük. Eltekint ugyan a felkötéstől, de a rabbit délután 3 óráig rettegésben akarja tartani, és délután 3 órakor fogja majd Hegedűs megállapítani, hogy gyenge a szíve és a kikötést nem bírja el. Balogh András alezredesnek én jelentettem néhányszor ezt az esetet, aki a tudomására jutott eseteknél igyekezett is a szabálytalanságokat megakadályozni. Sándor Ferenc, 46 éves helybeli kereskedő: ...mikor június 16-án összeszedték a zsidókat, a 12 hódmezővásárhelyi, Klauzál utcai szolgálatot teljesítő zsidó munkaszolgálatos a csendőröktől kétperces engedélyt kapott, hogy a zsidó templom udvarán rács között lévő családjuktól elköszönhessenek. Az után az összetörve, szomorúan kaszárnyába, munkára menő csapattal szembe kocsin jövő Hegedűs dr. felállt a kocsiban, és kihívóan röhögve ránk kiabált: „Na mi az pimasz zsidók, temetési menet? Majd gondom lesz rátok, élénkebb tempóban haladjatok a munkára!" 1944 nyarán öt súlyos beteg (köztük egy teljesen vak, egy súlyos epilepsziás, egy vérző kilógó aranyeres, egy szívkoszorú-repedéses) munkaszolgálatost maródi könyvvel levittem a Kmsz.-hez (itt a közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj - szerk.) orvosi vizsgára Hegedűs Imréhez. Előzőleg meg lettünk félemlítve, Hegedűs Imre nem ismer beteg zsidó munkaszolgálatost, akit munkaképesnek nyilvánít, az súlyosan meg lesz büntetve. Elképzelhető, milyen komoly betegek lehettek ezek, ha mégis jelentkeztek. A betegvizsgálatot nem nézhettem végig, mert Hegedűs Imre onnan engem elzavartatott. Ellenben vizsgálat után a kezembe adott betegkönyvbe az öt munkaszolgálatos neve egy kapcsolódó jellel össze lett kötve és oda lett írva keresztbe, hogy munkaképesek. Amikor a Kmsz. parancsnokságnál jelentettem kötelességszerűen a betegvizsgálat eredményét, nem tudom, kinek a parancsára, egy Szanka nevű szakaszvezető az öt munkaszolgálatost - a júliusi déli nagy forróságban, mintegy egy órán keresztül - súlyos szabad gyakorlatokkal egynémelyiket valósággal eszméletlenségig kínozta, és a szabadgyakorlat befejezése után, a Kmsz. udvarától a Kossuth térig az öt embernek békaügetésben kellett kivonulnia... Barta Imre, 20 éves helybeli könyvkötősegéd: 1944. június 5-én vonultam be munka- szolgálatra, amikor dr. Hegedűs Imre megvizsgált. Én gerincbetegségben és súlyos szívtágulásban szenvedek. Jelentettem neki a betegséget, - megforgatott és azt mondotta, hogy kiválóan alkalmas vagyok. Megjegyzem, a mostani sorozáson is alkalmatlannak találtak. Mi a vágóhídon teljesítettünk szolgálatot. Dr. Hegedűs Imre meglepetésszerűen megjelent egy alkalommal, motozást tartott és elszedte a gyógyszert, pénzt, illetve azzal állított be, hogy értesült, a bevonulás alkalmával megejtett motozás alkalma után ismét szereztek be gyógyszert. Egyik fiúnál 200 darab gyógyszert talált, s azt mondotta neki, hogy legalább egyszerre vennéd be. És elvette tőle a gyógyszert. A motozás alkalmával észrevette, hogy egyik munkaszolgálatos kenyeret eszik. Elvette tőle a kenyeret, azzal, hogy miért élősködsz a magyar ember zsírján, dögölj meg, ne egyél. 119
