Bereznai Zsuzsanna: Tengöri hereberi atyámuram. Palásti Annuska meséi. Katona Imre csongrádi népmesegyűjtése 1941–42-ből (Csongrád, 2011)
Palásti Annusra népmeséi - Tündérmesék
Hát osztán, Jani nagyon jó fiú volt, nem szomorította mög sose a szüleit, elmönt osztán a faluba, keresött magának egy mönyasszonynak valót. Tanált is egy nagyon szép, magának való lányt. Aztán akkor a lányt megkérte, az hozzá is mént a Janihoz. És akkor kitűzték a lakodalmat, s akkor kihirdették a faluban: ekkor még ekkor lész a Fajankónak az esküvője. Mindönki kíváncsi volt, az édösanyjáék nagyon mégörültek, mikor méglátták, hogy nagyon szép égy pár lész belűlük. Mégesküdtek, volt nagyon nagy lakodalom náluk. Möghívták az egész falut. És akkkor vége lőtt a lakodalomnak. Éltek boldogan... Aztán gondolta az anyja, hogyhát milyen jó lész majd most mán űneki öreg napjaira, majd játszogat az unokákkal. Csakhogy égyször ki köllött neki ménni az erdőbe, kimént az erdőbe, mert mindig nagyon szeretett az erdőben, és ahogy ottan sétált az erdőben, vadászok is jártak. Ott az orvvadászok agyonütték. Hát osztán hazamönt aza apja a munkábúl, keresi, hogy hun van ti Jancsi. Kérdözi, hogyhát hun van, feleségitűl is, hogyhát hun van. Azt mondja, hogyhát:- Kimönt az erdőbe! Az apja oszt méggyújtja a lámpát, este volt, sötét.- Gyere - azt mondja nézzük még, nem gyütt-é haza! Nem szokott az ilyen sokáig maradni. Kiméntek, hát keresik mindénfele, kiabálnak:- Jani! Jankó! Mindönféleképp, égyször osztán ráakadtak: ott feküdt vérbe fagyva, az út szélinél. Akkor az édésapja, édésanyja hazaviszik, hát borzasztó siratják... Siratta a felesége, anyja, apja.- A sok háborúba nem veszött oda, oszt most itthon volt, nem tudtunk rá vigyázni. És akkor mondta oszt az öreg, mán az édösapja:- Mán most, öreg napjainkra csak magunkra maradtunk... A felesége ott azt mondta, a Jankónak a felesége:- Né búsúljonak, apám, anyám, én - azt mondja - az uram helyött is fogom magukat mindég nagyon szeretni Nem hagyom itt sohasé magukat. Aztán múlt az idő, telt az idő, béállított hozzájuk égy fiatal erdész, hogyhát ű nagyon mégszerette a fiatalasszonyt, ménjen hozzá, ű elvészi feleségül. Oszt az egész családot boldoggá akarja ténni. Fiuk után fiuk akar lénni! Mégtetszétt a fiatalasszonynak is az erdész, és aztán hozzá is mönt. Aztán nagy, még akkor hétszérte nagyobb lakodalmat csináltak, mint azelőtt volt. Voltak ott osztán a lakodalomban, elméntek sokan, voltak 188
