Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)
Adattár
Családi állapot, vagy a házastárs neve Családi állapotként többnyire a nőtlen fogalom, nős személyeknél pedig a házastárs neve szerepel. Az elvált családi állapotnál, vagy újabb házasságkötés esetén, amire leggyakrabban a feleség elhalálozásával került sor, a leszármazókra gondolva a korábbi házastársat is megneveztük. Az elhalt személyi adataiból - a hadiözvegyi nyilvántartások révén - esetenként csak a feleség neve és lakása ismert. Ilyenkor feltételezhető, hogy a házasságkötésre nem Vásárhelyen került sor, és a feleség már özvegyként költözött a városba, illetve került újból haza. Katonai rendfokozat A közlegény szó, mint gyűjtőfogalom, csak akkor szerepel, ha annak közelebbi meghatározása nem ismert. A Monarchia haderejének sajátos felépítéséből adódóan igen széles skálán mozgó, általában a hadiszolgálatra történt igénybevétel minőségére utaló elnevezéseket a bevezető rész ismerteti. A rendfokozat után az ismert beosztás is olvasható, amennyiben az nem következik a csapat megnevezéséből. A közös hadseregben használt és a hazai köznyelv által is átvett idegen kifejezéseknek, mint pionér (utász), szapőr (árkász), szanitéc (egészségügyi katona), trén (vonat), mars (menetalakulat) stb., a magyar megfelelőit használjuk. Ahol a felhasznált források lehetővé tették, főként tisztek esetében, az esetleges előléptetésre is utalunk. A bevonulás ideje Egy meghatározott időpontot követő dátum arra utal, hogy az illető a katonai nyilvántartások szerint az első népfelkelői bemutató szemléjén még alkalmatlannak bizonyult, a viszonyításul szolgáló időben pedig korosztálya alkalmasnak osztályozott részét vonultatták be. Esetenként csak a besorozás időpontja áll rendelkezésre, ezt követően azonban rövidesen sor került a bevonultatásra is. A bevonulás helyét külön nem jelöltük. Ez a sor-, a tartalékos és a póttartalékos állomány, valamint a 38 évesnél fiatalabb, katonailag kiképzett népfelkelők esetében csapattestük, illetve a csapat pótkeret parancsnokságának a helye volt. Az idősebb népfelkelők további beosztás végett Szegedre tartoztak bevonulni. A csapat megnevezése Lehetőség szerint szerepel az illető állományteste (anyaezred), ahová eredetileg beosztották, valamint - nyíllal jelölve, esetleg időponttal - a csapattest, amelynél ténylegesen szolgált. A csapattest után szereplő helységnév annak békebeli állomáshelyét, illetve visszamaradt pótzászlóaljának a helyét jelöli. A zárójelben megadott helységnév általában az ezredparancsnokságra vonatkozik. Ezt főként akkor alkalmaztuk, amikor az adott csapat zászlóaljai, illetve osztályai nem egy helyen állomásoztak, és így nem egyértelmű a bevonulás és a tényleges beosztás helye, továbbá ha az új csapatbeosztásra, illetve vezénylésre a harctéren került sor. Ez utóbbi kiegészítésekhez a legtöbb esetben a katonai irodalmat hívtuk segítségül. A közös hadsereg kötelékébe tartozó csapatok neve elől terjedelmi okokból elhagytuk a „császári és királyi”, a honvédalakulatok esetében pedig a „magyar királyi” szavakat, illetve ezek általánosan használt rövidítését. A legtöbb vásárhelyi bevonulót fogadó szegedi alakulatok, a 46. gyalogezred, az 5. honvéd gyalogezred, illetve ennek tábori alakulásai, valamint a 3. honvéd huszárezred esetében külön nem jelöltük a helységnevet. Megjegyezzük itt, hogy a pótkeretek elhelyezése általában módosult a háború folyamán. A 46. gyalogezred esetében ezt még 1915-ben áthelyezték 62
