Makó Imre: Életünket és vérünket! Az első világháború hódmezővásárhelyi áldozatai (Hódmezővásárhely, 2004)
Bevezető - A város embervesztesége
meghaladta még az építőipar, a közelebbről meg nem nevezett napszámosok és a hivatásos katonák veszteséghányada. A háború a harctéri szolgálat alól leginkább mentesített köz- szolgálat, szabadfoglalkozás és közlekedés köréből követelte a legkisebb áldozatot.73 0,7% 2,6% 1.8% 0 mezőgazdaság □ ipar ■ kereskedelem és. hitel □ közlekedés ■ közszolgálat, szabadfoglalkozás A veszteség megoszlása foglalkozás szerint Vásárhelyen, ahol a hadköteles korban levő férfilakosság közel teljes körű igénybevételére sor került, a világháborús véráldozat arányai néhol eltérnek az országosan kimutatott képtől. Az öt legfontosabb foglalkozási főcsoportra leszűkített vizsgálódás szerint ugyanis 1910-ben itt a kereső férfiak 73,5%-a mezőgazdaság és a munkalehetőséget leginkább a mezőgazdaságban találó, az adatfelvételnél közelebbi megjelölés nélkül szereplő napszámosok köréből került ki. Az ipar 18,1, a kereskedelem és hitel 3,8, a közlekedés 1,6, a közszolgálat és szabadfoglalkozás pedig 3,0%-kal részesült. Az előbbi és a diagramban közölt adatok egybevetésekor nem hagyható figyelmen kívül a két adatfelvétel eltérő módszere és ideje, továbbá a gazdasági-társadalmi fejlődésnek a foglalkoztatás szerkezetére gyakorolt hatása. A népszámlálástól a háborús évekig beállt változásokról nem rendelkezünk kézzelfogható adatokkal, a tendenciát viszont érzékeltethetik a megelőző két népszámlálás eredményei. Vásárhelyen az 1910-től eltelt tíz esztendő folyamán a mezőgazdaságban változatlan maradt a kereső férfiak száma, miközben a foglalkoztatási ágak összességét tekintve 6%-os növekedés mutatkozott, és ezen belül az ipar és a kereskedelem keresőinek száma 20-30%-kal emelkedett. A mezőgazdaságból kikerült háborús áldozatok forrásainkban, így a katonai nyilvántartásokban is, rendszerint földművesként szerepelnek. Tényleges társadalmi állásukra nézve az 1910. évből ismert adatok hívhatók segítségül. Vásárhelyen ekkor a mezőgazdaság kereső népességének 55,6%-át az önálló birtokosok és bérlők, illetve segítő családtagjaik adták ki, fele részben a 10 holdon felüli és fele részt az annál kisebb gazdaságokból. A mezőgazdasági munkások részesedése 27,3%, a gazdasági cselédeké 16,7% volt. Egyenlő teherviselés mellett ez lehetett a háborús halottak megoszlása is. A népi feljegyzések, visszaemlékezések azonban gyakorta sérelmezik, hogy a módosabb gazdacsaládok számára kijárható volt, hogy alkalmatlanság ürügyén kibújjanak a katonaság alól, vagy legalábbis elkerüljék a ffontszolgálatot. Az őszirózsás forradalommal felszínre tört népharag azzal vádolta meg a város katonai nyilvántartóját, hogy a tekintélyesebb gazdák fiait itthon 44
