Farkas Csaba: Csongrád megye jogszolgáltatási szervei a polgári korban 1872-1949. II. A Szegedi Népbíróság politikai peres ügyeinek katalógusa - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 16. (Szeged, 2006)

BEVEZETÉS

ben megszüntetett Bajai és Gyulai Népbíróságok feladatait, azaz, fejezte be a még folyamatban levő ügyeket, illetve hajtotta végre az utólagos jogcselekményeket (pl. perújrafelvétel). A népbíróságokat a Nemzetgyűlés felhatalmazása alapján az Ideiglenes Nemzeti Kormány állította fel 81/1945. ME. Sz. rendeletével. A népbíróságok illetékessége kiterjedt a rendelet 11 és 13. §-okban felsorolt háborús bűntettekre, 15 és 17. §-okban felsorolt népellenes bűntettekre és vétségekre. A háborús bűnösök közé sorolták nemcsak azokat, akik a háborús bűnök aktív elkövetői voltak, hanem azokat is, akik ezek elkövetéséhez segítséget nyújtottak. Ugyancsak a háborús bűnösök között említették azokat, aki a német haderő (Gestapo, SS) tagjai, valamint besúgói lettek. Ugyancsak ide sorolták a háború folytatását, valamint a háborús intézkedését szorgalmazókat. Népellenes bűnösöknek nevezték azokat, akik a nép egyes rétegei ellen személyi szabadságukat, illetve anyagi romlásukat okozó tevékenységet folytattak, akik demokráciaellenes pártokban vezető tisztségeket töltöttek be, akik fenyegető magatartásukkal demokratikus, illetve háború ellenes nézetek kifejtését megakadályozták, valamint helyeselték népellenes intézkedések meghozatalát. A népbíróságok illetékessége ezeken túlmenően kiterjedt az 1921. III. tc. 1-5 §-okban, az 1930. évi III. tc. 58-59. §-okban illetve az 1878. évi V. tc. egyes fejezeteiben meghatározott bűncselekményekre. A népbíróságok egy tanácsvezető bíróból, akit a törvényszékek elnökei jelölt ki, valamint a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörülő pártokból delegált népbírákból álltak, akiket a Nemzeti Bizottságok javaslatai alapján a főispánok jelöltek ki. Néhány hónap múlva a rendeletet kiegészítették, az 1440/1945. ME. sz. kiegészítette, pontosította és szigorította a háborús és népellenes bűntettek és vétségek fogalmát és büntetési tételeit, így a népellenes bűnök közé sorolta, ha valaki a Volksbund tagja lett, aki nemcsak a németek, hanem a magyar hatóságok számára végzett besúgói tevékenységet, s azt is, ha valaki háborús és népellenes bűnöst nem jelent fel a hatóságoknál. A rendelet a halálbüntetés kiszabását 16 éven felüliek esetében engedélyezte. A rendelet további feladatokat is adott a népbíróságoknak, az igazoló bizottságok határozatai ellen a népbírósághoz lehetett fellebbezni. A rendelet ugyan egyedül a Budapesti Népbíróságot említette meg, azonban ezt a jogot néhány hónappal később az a Kormány 4080/1945. ME. sz. rendelete ítélőtáblák székhelyén működő népbíróságoknak is megadta, így a szegedi népbíróságnak is, amely a gyulai és bajai törvényszék illetékességi területén levő igazoló bizottságok határozatait vizsgálhatta felül.