Farkas Csaba: Csongrád megye jogszolgáltatási szervei a polgári korban 1872-1949. II. A Szegedi Népbíróság politikai peres ügyeinek katalógusa - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 16. (Szeged, 2006)

BEVEZETÉS

A rendelet a népbíróságok összetételét is módosította, a Függetlenségi Front pártjain kívül a kommunista követelésre a szabad Szakszervezetek is delegálhattak tagokat. 1945-ben még további rendeletek is születtek, az 5900/1945. ME. sz. rendelet a távollevő vádlottak elitélésének körülményeit szabályozta, a 6750/1945. ME. sz. rendelet a népellenes bűnösök közé sorolta be azokat a köztisztviselő személyeket, akik a demokratikus kormányzat működését, valamint intézkedéseinek végrehajtását korlátozták. Végül ezeket a rendeleteket az 1945. évi VII. tc. törvényi szintre emelve megerősítette. A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. tc. elrendelte, hogy az ilyen bűncselekményekben az ítélőtáblák székhelyén levő népbíróságok illetékesek, ahol öttagú különtanácsokat kellett alakítani. A Szegedi Népbíróság különtanácsának illetékessége Szegedi ítélőtábla területére terjedt ki. A népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 1947. évi XXXIV. tc. már az erősödő kommunista befolyás érdekei szerint módisította a népbírósági rendszert, felhatalmazta az Igazságügy Miniszter egyes népbíróságok megszüntetésére, feladataik más népbíróságokra ruházására, a delegált népbírák közül törölte a Polgári Demokrata Párt bíráit, viszont az 1945 után alakult pártok képviselőit nem engedte be a népbírósági rendszerbe, intézkedett a Németországba kitelepített népbírósági eljárás alatt álló személyek ügyeiről. A törvény hatályba lépése után az Igazságügy Miniszter megszüntette a gyulai és bajai népbíróságokat, feladataikat a Szegedi Népbíróság vette át. 1948-ban a két munkáspárt egyesülése után az MDP 2 delegáltat küldhetett a népbírósági tanácsokba. A népbírósági rendszernek az 1949. évi XX. törvény, az Alkotmány vetett véget, amelynek jogszolgáltatási rendszere már nem tartalmazta ezt a típust. Ezek után a még működő népbíróságok is megszűntek fokozatosan, legutoljára, 1950. április 1-én a szegedi Népbíróság, amelynek feladatait a Szegedi Megyei Bíróság vette át. Az iratanyag hasonló módon feldolgozott, mint a törvényszéki katalógus, csak a fontos történeti információkat hordozó irattípusokat szerepeltetjük, gyanúsított kihallgatási, tanúkihallgatási, tárgyalási jegyzőkönyveket, vádiratokat, ítéleteket, NOT ítéleteket. Új irattípusként tüntettük fel a tanácskozási jegyzőkönyveket (ezekben a tanácsok tagjainak szavazati eredményei szerepelnek), amelyek ugyan nem jelentős informatív tartalmúak, azonban a kutatót orientálhatják az iratanyag megbízhatóságáról. Jelentősen változott viszont az iratanyag forrásértéke, egyes iratfajták teljesen elértéktelenedtek, a gyanúsított jegyzőkönyveknél megfigyelhető