Farkas Csaba: Csongrád megye jogszolgáltatási szervei a polgári korban 1872-1949. II. A Szegedi Népbíróság politikai peres ügyeinek katalógusa - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 16. (Szeged, 2006)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS 2002-ben indította útjára a Csongrád Megyei Levéltár a segédletsorozatában a „Csongrád Megye Jogszolgáltatási szervei a polgári korban" című sorozatot, amelynek első kötete a Szegedi Törvényszék büntetőperes iratainak katalógusát tartalmazta. Ezúttal a Szegedi Népbíróság politikai peres ügyeinek katalógusát tarthatja kezében az érdeklődő. A témaválasztás nem véletlen. Az 1990-es években bekövetkezett politikai és társadalmi változások következtében a szaktudományok érdeklődése jelentősen megnőtt. A Horthy-korszak, a második világháború, a kialakuló államszocializmus politika- és társadalomtörténetének árnyaltabb és pontosabb bemutatása olyan új forrásbázisok kutatásokba való bekapcsolását tették szükségessé, amelyek a kádári rendszerben egyáltalán nem, vagy nem minden szempontból voltak feldolgozhatóak. Az egyik ilyen forráscsoport a jogszolgáltatási szervek iratanyagai, amelyek közül az 1945 után működő népbírósági iratok iránt különösen megnőtt az érdeklődés, hiszen ezek a dokumentumok a kommunista pártállam kiépülésének fontos forrásai, mert ezek a bíróságok szolgáltak arra, hogy a kommunista hatalom politikai és társadalmi ellenfeleit kiiktassa a társadalom életéből. A változást a levéltáros szakma is érzékelte, az utóbbi években már jelentek meg olyan tanulmányok, amelyek egy-egy népbíróság tevékenységét voltak hivatottak bemutatni. (Pl. Tánczos-Szabó Ágota: Népbíróságok működése Bács-Kiskun megye területén 1945-1948 között. Bács-Kiskun megye múltjából. Évkönyv. 20. Kecskemét 2005.) Adatvédelmi okok miatt azonban a szakma még nem vállalkozott részletesebb leltárak, ismertetők közzétételére. Pedig éppen az adatvédelmi szempontok teszik szükségessé a magas kutatói érdeklődés miatt az ilyen típusú munkákat, hiszen ezek a lehető legkisebb személyi információtartalommal tudják a kutatókat orientálni, és így a legpontosabban elkülöníteni a számukra érdekes ügyeket. Levéltárunk esetében a segédletre még inkább szükség van, mert a Szegedi Népbíróság, mint az ítélőtábla székhelyén levő politikai bíróság több szempontból exempt jogi szervként működött, bizonyos cselekmények esetében a Dél-Alföldön kizárólagos illetékességgel bírt. Másrészt a Szegedi Népbíróság vette át az 1948-