Berta Tibor - G. Tóth Ilona: Néphatalmi és különleges feladatokra létrejött bizottságok iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 15. (Szeged, 2006)

XVII. Néphatalmi és különleges feladatokra létrejött bizottságok

rendelte el, a lezáratlan ügyek lezárására. Az igazoló eljárás 1947 októberétől a járásbíróságok, illetve a népbíróságok keretében történt. Szegeden alakult a megyében a legtöbb Igazoló bizottság, a törvény által felsorolt területeken önálló igazoló bizottságok álltak fel: A Szegedi Kereskedőket, Iparosokat és Vállalatvezetőket Igazoló Bizottság; A Szegedi Közalkalmazottakat Igazoló Bizottság; A Szegedi Magánalkalmazottakat Igazoló Bizottság; Szeged Város Öttagú Igazoló Bizottsága; A Szegedi Tudományegyetemi és Főiskolai Igazoló Bizottság; A Szegedi Tudományegyetem Jogés Államtudományi Kara Igazoló Bizottság; A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Igazoló Bizottság; A Szegedi Tudományegyetem Matematika és Természettudományi Kara Igazoló Bizottság; A Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kara Igazoló Bizottság; A Szegedi Iparosokat Igazoló Bizottság. Szentesen A Csongrád Megyei Igazoló Bizottság iratanyaga is fennmaradt, 1947-1949 között a le nem zárt ügyeket tárgyalta. A Szentesi I. SZ. Igazoló Bizottság első tárgyalását 1945. február 8-án tartotta; elnöke Végső Sándor volt. A bizottság jelentése szerint a működése alatt 886 ember igazoló eljárása megtörtént; közülük 711 főt igazoltak, 10 alkalmazottat elbocsátásra ítéltek, 7 ügyet a népbírósághoz utaltak, a többit feddésre, dorgálásra és egyéb kisebb-nagyobb büntetésre ítélték. A Szentesi II. sz. Igazoló Bizottság elnöke Gellért Sándor volt, majd 1945. február 13-től az elnöki teendőket Gyenes Péter vette át. A Szentesi III. számú Igazoló Bizottság elnöke Dömsödi Ferenc volt. A KÖZSÉGI FÖLDIGÉNYLŐ BIZOTTSÁGOK A földreformról szóló 600/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. III. 18. 10. sz.) a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról rendelkezett, és a földreform végrehajtására népi szervek létrehozását írta elő. Az Országos Földbirtokrendező tanács, a megyei földbirtokrendező tanácsok, illetve a Községi Földigénylő Bizottságok feladatává tette a reformok végrehajtását. A rendelet meghatározta e szervek feladatkörét és összetételét is. A fenti rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 33.000/1945. FM sz. rendelet (I. sz. végrehajtási rendelet) (MK 1945. III. 31. 14. sz.) alapján minden helységben a földigénylők képviselőiből Községi Földigénylő Bizottságot kellett alakítani. A szerv jogi helyzete: köztestület, amely felett közvetlen felügyeletet a Megyei Földbirtokrendező Tanács,