Berta Tibor - G. Tóth Ilona: Néphatalmi és különleges feladatokra létrejött bizottságok iratai - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 15. (Szeged, 2006)

XVII. Néphatalmi és különleges feladatokra létrejött bizottságok

közvetett felügyeletet pedig az Országos Földbirtokrendező Tanács, illetve — járási megbízottai útján — a Földművelésügyi Minisztérium gyakorolt. A községekben Nemzeti Bizottságok szólították fel a földigénylőket a Földigénylő Bizottságok megalakítására, a bizottsági tagok választása közfelkiáltással történt. A rendelet értelmében a bizottság tagjainak száma minimum 5, maximum 30 fő lehetett. A jelenlévő földigénylők által leadott szavazatok közül a legtöbb szavazatot kapó tagok lettek a bizottság tagjai. A bizottság egy elnököt választott, és ha a tagok létszáma 10 fő fölött volt, még 5 tagú választmányt is kellett választani. Minden helységben csak egy bizottság alakulhatott, de azokban a községekben (városokban), ahol a határ kiterjedése ezt indokolta, több tárgyaló albizottságot alakíthatott. A bizottságokat elnökük vagy helyettesük képviselte. Az önkormányzati hivatalokkal, intézetekkel közvetlenül érintkeztek, a törvényes ügykörükben kiadott megkereséseket a hatóságok, hivatalok, intézetek soron kívül voltak kötelesek teljesíteni. Törekedni kellett arra, hogy a bizottságban a földigénylők különböző csoportjai számarányuknak megfelelően képviselve legyenek. Az elnöknek és a bizottság tagjainak esküt kellett tenni. A bizottság tagjai az államkincstártól napidíjat kaptak, határozataikat egyszerű szótöbbséggel hozták, a már juttatott földterület visszavételének elfogadáshoz 2/3os többség kellett. A Községi Földigénylő Bizottságok feladatkörét a 3300/1945. FM. számú rendelet határozta meg; kivitelezését az 5600/1945. FM. sz. rendelet szabályozta. Össze kellett írni a község határában található valamennyi elkobzás vagy megváltás alá kerülő földbirtokot, s egyben állást foglalni az elkobzás vagy megváltás tekintetében. Elkobzás alá estek a hazaárulók, fasiszták, a „Volksbund-tagok", háborús és népellenes tetteket elkövetett tulajdonosok, és a nemzeti szocialisták birtokai. Az ingatlant összes felszereléssel együtt leltárazni illetve őriztetni kellett. Az elkobzandó ingatlanok összeírási íveit közzé tették és a közzétételtől számított 3 napon belül lehetett észrevételt benyújtani, ezt követően a földigénylő bizottság az iratokat felterjesztette a Megyei Tanácshoz. Ebben jelezni kellett az elkobzás okát. A MT-nak 3 nap alatt határozatot kellett hozni. A MT. határozata ellen az OFBT-hoz lehetett fellebbezni. Megváltás útján minden 100 kat. holdon felüli birtokot igénybe lehetett venni. Az 1000 holdon felüliek teljes egészében, az 1000 hold alattiak 100 hold, a parasztbirtokok 200 hold kivételével voltak kioszthatók. Kivételt képeztek a 100 holdnál nem nagyobb közérdekű alapítványi birtokok, illetve azok a társas vállalatok, amelyek 1939. szeptember 1. előtt bonyolítottak