Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI EGYESÜLETEK

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI IPAREGYLET IRATAI X. 120. 1867-1926 Magyarországon az elsők között alakult meg 1867-ben a helyi iparosokat tömörítő és támogató egylet Hódmezővásárhelyen. Az egylet — alapszabályában meghatározott elvek szerint — a helybeli és közvetve a hazai kézműipar helyes irányba fejlődését és felvirágoztatását tűzte ki célul. Többek között időszakonkénti kiállítások szervezésével, a legjobb munkák jutalmazásával, a tanoncok képzésének kibővítésével, a szegényebb iparosok segélyezésével, a tanulók és segédek szellemi és erkölcsi fejlődésének elősegítésével kívánta a kitűzött célt elérni. Az egyletnek már megalakulásakor könyvtára is volt, több szakfolyóiratot járattak. Az egyletnek tagja lehetett minden önálló iparos és iparpártoló, melynek következtében tagjai között nemcsak iparosok, de ügyvéd, tanító, lelkész is előfordult. Az egylet alakulása és hivatalos bejegyzése nem esik egybe. 1867. március 19-én alakult meg ideiglenesen, majd ugyanez év április 29-én Csongrád megye Közgyűlése 13. szám alatt — az iparegylet beterjesztett alapszabályával kapcsolatban — olyan határozatot hozott, hogy az egylet a szabályzat megerősítéséig is működhet. A földművelés, ipar és kereskedelmi miniszter legfelső határozatával az egylet alapszabály szerinti megalakulását 1867. augusztus 30-án hagyta jóvá. Az iparegylet 1867. december 22-i közgyűlésén szavaztak a választmányi tagokra. 34 tagot és 6 póttagot választottak. Az egylet elnöke az ideiglenes megalakulástól kezdve Kovács Ferenc ügyvéd, alelnöke Garzó Imre gimnáziumi tanár, jegyzője Vajda Gyula, pénztárnoka Asztalos János volt. A tagok száma az első év végén 333 fő. Tevékenységüket két területen kezdték el, melyek közül Kovács Ferenc a tanoncok és segédek képzésének kiegészítését tartotta elsődlegesnek, egyrészt a vasárnapi iskola, másrészt a rajziskola hatékonyabb működtetésével. A másik fő vonal a szakmai kiállítások szervezése volt, amely lehetőséget adott a megmérettetésre, és a legkiválóbb munkák jutalmazására. Ezzel serkentették a minél jobb minőségű és minél tökéletesebb termékek előállítását. 1870-ben határoztak arról, hogy a bérlet helyett önálló egyleti épületet építenek. Az 1870. márciusi adásvételi szerződéssel megvásárolták Mucsi Ferenc halasi kerékgyártó itteni házát és udvartelkét. Az építkezéshez az anyagi alapokat úgy teremtették elő, hogy 5 Ft-os részvényeket bocsátottak