Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI EGYESÜLETEK

ki az egyleti tagok részére, melyet három részletben lehetett jegyezni. Az így befolyt összeg nem volt ugyan elegendő, de kölcsön felvételével a Lánc utcában felépült az új egyleti székház. Az új épületben vendéglő és táncterem is működött, melyeket bérlettel hasznosítottak. 1874-ben az egylet közgyűlésén két szakosztályt alakítottak ki. A kézműipari szakosztály elnöke Garzó Imre, a mezőgazdasági szakosztály elnöke Balogi Soma lett. Endrey Gyula elnöklése idején 1904-ben a Gazdasági Egyesülettel együtt nagysikerű ipari és mezőgazdasági kiállítást szerveztek. Az egylet minden évben közgyűlést tartott, általában az év első hónapjában. Majd ezt követték a választmány ülései. Tisztújításkor elnököt, alelnököt, három igazgatót választottak. A választmányi tagok száma kezdetben 10 tag és 7 póttag volt. A jegyzőkönyveket az egylet mindenkori jegyzője vezette. Az igazgatók külön tartottak ún. igazgatósági üléseket is. Kovács Ferencet Draskóczy Lajos váltotta az elnöki székben, aki 1882ben lemondott és helyére Lázár Istvánt választották meg, majd őt követte Sallay Lajos 1892-ben. 1901-től Endrey Gyula, majd lemondása után 1908tól Szilágyi Gyula és 1909-től egészen 1918-ig Kruzslicz Péter az egylet elnöke. 1919-ben Kun Béla, majd Koncz Pál az egylet elnöke egészen 1926ig. A belügyminiszter 622.743/1948. BM. sz. rendelettel feloszlatta az egyletet, ingó és ingatlan vagyonát a KIOSZ hódmezővásárhelyi csoportjának adták át. A jegyzőkönyvek 1867-től 1913-ig bekötött állapotban maradtak fenn. A különböző testületi ülések jegyzőkönyvei időrendben követik egymást. Az ülések napirendi pontjainak számozása kezdetben nem következetes, több alkalommal ugyanannak a testületnek (pl. választmányi ülés) napirendi pontjait minden ülés alkalmával újra kezdték számozni. Később vezették be az év kezdetétől az év végéig tartó folyamatos számozást. A jegyzőkönyvek között az egylet közgyűlésének, igazgatósági üléseinek, választmányi gyűlésinek jegyzőkönyvei, ezenkívül közgyűlések, különféle feladatok elvégzésére alakult bizottságok üléseinek (pl. Katalin bál rendezésére alakult bizottság, kiállítást rendező bizottságok, tekeverseny bírálóbizottság stb.) jegyzőkönyvei találhatók. A bekötött jegyzőkönyvek közül hiányoznak az 1887 és 1899 közötti évek jegyzőkönyvei. Ezek azonban megtalálhatók az iratok között frakturba hajtott formában a hozzájuk csatolt iratokkal együtt.