Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI EGYESÜLETEK

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI EGYESÜLETEK Az egyesületekkel kapcsolatos ügyek 1848 előtt a Helytartótanács, közelebbről annak általános közigazgatási ügyekkel foglalkozó ügyosztályának hatáskörébe tartoztak. Egy 1845. január 7-én kelt „intézvény"-ben fölszólították a megyéket, nevezzék meg a területükön korábban létesült egyesületeket, és egyben kötelezték őket arra, hogy a jövőben alakulóknak alapszabályát jóváhagyás véget terjesszék fel a Helytartótanácshoz. A törvényhatóságok zöme azonban belső ügyeikbe történő beavatkozásnak ítélve a felhívásnak nem tett eleget. így a reformkori egyletek alakulásának idejét ezen forrásokból csak véletlenszerűen lehet megállapítani. Később az alispáni hivatalok által időről-időre összeállított kimutatások adnak felvilágosítást a megyék területén működő egyesületekről, melyeknek az utasítás szerint tartalmazni kellett volna az aktuális adatokon kívül a társulás megalakulásának időpontját is. Az adatszolgáltatók pontosságán és lelkiismeretén múlt, hogy ezt hogyan teljesítették. Az egyesületekkel, körökkel számos miniszteri utasítás, körrendelet foglalkozott. Kezdetben az 1394/1873., és az 1508/1875.- sz. belügyminiszteri rendeletek szabályozták az egyletek működését. Ez utóbbi tette lehetővé az alapszabálynak a minisztériumba történő beérkezését követő 40 napos határidő után az ideiglenes működés megkezdését. A végleges megalakulást azonban hivatalosan csak a szabályosan felterjesztett és a kormány képviselője által láttamozott alapszabály elfogadása időpontjától lehetett számítani. Az 1136/1898. sz. belügyminiszteri körrendelet megismétli a korábbiakat, de a rendelet előírásainak megszegőit 15 nap elzárással, vagy 100 Ft bírsággal sújtotta. A 18705/1901. sz. BM. rendelet a törvényhatóságok kötelességévé tette, hogy az egyesületek vagyonkezelését számvevőségükkel rendszeresen felülvizsgálják. A Tanácsköztársaság után megjelent 5084/1919. sz. miniszterelnöki rendelet csak rendkívüli esetben adott lehetőséget egyletek alakítására. A 77000/1922. BM. sz. rendelet hatályon kívül helyezte az 1508/1875. sz. rendeletet, tehát ettől fogva láttamozott alapszabály nélkül egylet nem működhetett.