Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI EGYESÜLETEK

A rendelet szerint részletesen fel kellett tüntetni a tagfelvétel föltételeit, közölni kellett az alapító tagok és a tisztikar nevét, foglalkozását. A levéltárba került iratok között nem minden esetben volt fellelhető az alapszabály. Az alapszabály általában tartalmazza a kör nevét, székhelyét, esetleg pecsétjét, célját, tevékenységének formáit, a tagság feltételeit, a tagdíjat, a szervezeti felépítést, a kör vezetését, a könyvtárhasználat feltételeit, a kör esetleges feloszlatására vonatkozó intézkedéseket, a belügyminiszter jóváhagyó szövegét. Az alapszabályt jóváhagyás után rendszerint kinyomtatták. A körök vezető szerve a közgyűlés volt, melyet általában évenként tartottak. Rendszerint január első vasárnapján. Ilyen közgyűlésekre történő meghívást rendszerint az újságokban is közzétették. A közgyűlés határozatképességét a tagok megjelenésének arányától tették függővé, mely 1/5 résztől 2/3 részig terjedhetett. A határozat joga minden fontos kérdésben a közgyűlést illette. A közgyűlés választotta meg titkos szavazással a kör tisztségviselőit, az elnököt, az alelnököt, a pénztárost, a könyvtárost, a jegyzőt, a választmány tagjait. A közgyűlésen vizsgálták meg az előző évi beszámolókat, számadásokat, ekkor hoztak határozatot a következő évi költségvetésről. A választmány általában havonta ülésezett. Hatáskörébe a kör egyéb ügyei tartoztak. A választmányon kívül a kör mindennapos életének irányítása a kör vezetősége, a tisztségviselők kötelessége volt. A körök állandó bevétele a beiratkozási és a tagdíjakból származott, amely kis taglétszám esetén csak szűkösen volt elég az újságok, könyvek megvételére, esetleg bérleti díjra. Rendezvények, gyűjtések bevételeiből egészítették ki a bevételeket. A bevételt és kiadást a pénztárkönyvben tartották nyilván. A körök rendszeresen szerveztek társas összejöveteleket, majális, farsang, szüret alkalmából. Nem egy körben színjátszó csoportot is szerveztek. Az egyletek különösen kezdetben önálló saját épülettel csak ritkán rendelkeztek. Pénzért béreltek helyiséget, vagy épületet, volt olyan eset is, hogy ingyen engedte át használatra az épületet a tulajdonos. Vásárhelyen — a köröknek egyleteknek, a tanyás települési formához tartozó területi széttagoltsága miatt, — sok, de kevés létszámú egyesület alakult. Vagyoni helyzetük gyenge lábakon állt. Állami, városi támogatást készpénzben csak elvétve kaptak. A magyarországi egyesületek zömében a kiegyezés után jöttek létre. Hódmezővásárhelyen 1848 előtt is léteztek egyesületek, pl.: Piroska Egylet (1827), Olvasó Társaság (1833). A Sárkány vér Társaság, és Társalgási Egy-