Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

BEVEZETŐ

államban a nyilvános életre kiváló befolyást gyakorolnak, alig létezik hatá­lyosabb mint az egyesülés, mely a közélet ébresztése és fejlesztése által azt nagy mértékben mozdítja elő, — az ezen üdvös működéssel való visszaélés azonban veszélyezteti nem csak ezen czél elérését, de veszélyesé válhatik magára az államra is. Nálunk különösen az egyleti ügy annak jelenlegi fej­lődése szerint törvényhozásilag szabályozva nem lévén, szükséges egyrészt a honpolgároknak a létező törvények iránti tisztelete, — másrészt a kormány és a törvényhatóságok tapintatos eljárása, hogy fentartassék az egyesülés szabadsága, emellett azonban a kormány s a törvényhatóságoknak felügye­leti joga ezek működésére biztosítva maradjon." Az egyesületek felett a törvényes felügyeleti jog gyakorlása a törvényha­tóságok (megyék és törvényhatósági jogú városok) joga és kötelessége volt, ezekhez kellett az alapszabályt felküldeni, s azok felügyelték, hogy az egye­sületek láttamozott alapszabályaik szerint működjenek. Elrendelte továbbá, hogy egyesület csak azután kezdheti meg működé­sét, miután alapszabályát a kormány törvényes bemutatási záradékkal látta el. A törvényhatóságokat kötelezte, hogy a területükön már eddig is műkö­dő egyesületekről, társulatokról, intézményekről terjesszenek be kimutatást, amelynek tartalmaznia kell az egyesület címét, székhelyét, magalakulásának idejét, a hatósági engedély keltét és számát, a tagok számát. A továbbiakban félévente kellett elkészíteni a kimutatást a létező és megszűnt egyesületek­ről. Ha indokolt panaszos beadványt nyújtanak be egyesület ellen, minden szükséges törvényes intézkedést meg kell tenniük és a belügyminiszternek jelenteniük. 1875-ben jelent meg újabb szabályozás az egyesületek tárgyában, a 1508/1875. B. M. elnöki számú körrendelet. Ennek értelmében, ha az egye­sület alapszabályát a törvényhatóság első képviselőjéhez felterjesztették, megkezdhették működésüket, de megalakulásuk csak akkor tekinthető ez­után véglegesnek, ha alapszabályuk belügyminiszterhez történt megérkezése után 40 nap elteltével a belügyminisztérium nem élt kifogással, és láttamoz­ta. Ez a rendelet megtiltotta, hogy különböző céllal, közös alapszabállyal egy név alatt alakulhassanak egyesületek; politikai, humanisztikus, nyerész­kedési, közművelődési, gazdászi egyleteknek saját alapszabállyal kellett ren­delkezniük. Nemzetiségi egyesületek csak irodalmi és közművelődési céllal alakulhattak. Politikai és munkás egyesületek tagjai csak magyar honpol­gárok lehettek; tudományos célú közművelődési és irodalmi, amelyekhez a

Next

/
Oldalképek
Tartalom