Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

BEVEZETŐ

államban a nyilvános életre kiváló befolyást gyakorolnak, alig létezik hatályosabb mint az egyesülés, mely a közélet ébresztése és fejlesztése által azt nagy mértékben mozdítja elő, — az ezen üdvös működéssel való visszaélés azonban veszélyezteti nem csak ezen czél elérését, de veszélyesé válhatik magára az államra is. Nálunk különösen az egyleti ügy annak jelenlegi fejlődése szerint törvényhozásilag szabályozva nem lévén, szükséges egyrészt a honpolgároknak a létező törvények iránti tisztelete, — másrészt a kormány és a törvényhatóságok tapintatos eljárása, hogy fentartassék az egyesülés szabadsága, emellett azonban a kormány s a törvényhatóságoknak felügyeleti joga ezek működésére biztosítva maradjon." Az egyesületek felett a törvényes felügyeleti jog gyakorlása a törvényhatóságok (megyék és törvényhatósági jogú városok) joga és kötelessége volt, ezekhez kellett az alapszabályt felküldeni, s azok felügyelték, hogy az egyesületek láttamozott alapszabályaik szerint működjenek. Elrendelte továbbá, hogy egyesület csak azután kezdheti meg működését, miután alapszabályát a kormány törvényes bemutatási záradékkal látta el. A törvényhatóságokat kötelezte, hogy a területükön már eddig is működő egyesületekről, társulatokról, intézményekről terjesszenek be kimutatást, amelynek tartalmaznia kell az egyesület címét, székhelyét, magalakulásának idejét, a hatósági engedély keltét és számát, a tagok számát. A továbbiakban félévente kellett elkészíteni a kimutatást a létező és megszűnt egyesületekről. Ha indokolt panaszos beadványt nyújtanak be egyesület ellen, minden szükséges törvényes intézkedést meg kell tenniük és a belügyminiszternek jelenteniük. 1875-ben jelent meg újabb szabályozás az egyesületek tárgyában, a 1508/1875. B. M. elnöki számú körrendelet. Ennek értelmében, ha az egyesület alapszabályát a törvényhatóság első képviselőjéhez felterjesztették, megkezdhették működésüket, de megalakulásuk csak akkor tekinthető ezután véglegesnek, ha alapszabályuk belügyminiszterhez történt megérkezése után 40 nap elteltével a belügyminisztérium nem élt kifogással, és láttamozta. Ez a rendelet megtiltotta, hogy különböző céllal, közös alapszabállyal egy név alatt alakulhassanak egyesületek; politikai, humanisztikus, nyerészkedési, közművelődési, gazdászi egyleteknek saját alapszabállyal kellett rendelkezniük. Nemzetiségi egyesületek csak irodalmi és közművelődési céllal alakulhattak. Politikai és munkás egyesületek tagjai csak magyar honpolgárok lehettek; tudományos célú közművelődési és irodalmi, amelyekhez a