Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

BEVEZETŐ

nemzetiségi egyesületek is tartoznak, tiszteletbeli tagjai idegen állam polgárai is lehettek, ha a kormány jóváhagyta. Politikai és munkásegyleteknek fiókegyletek alakítását tiltotta, a többi esetében az alapszabály alapján engedélyezhette a belügyminiszter ilyenek alakítását. Munkás-egyleteknek csak az 1872. évi ipartörvény alapján alakult egyesületeket lehetett tekinteni, a többi, bár munkások által alapított egyesületet a fentebb felsorolt kategóriába tartozókhoz kellett sorolni. Nem engedélyezte az egyesületeknek a nemzeti cím használatát, mint ahogy idegen állam címerének, színeinek és jelvényeinek használatát sem. A részvény-egyleteket kivéve, községeknek, testületeknek tagként való belépés ellenére sem engedélyezte a képviselők által gyakorlandó tanácskozási és szavazási jogot. Az egyesületi alapszabályokba kötelezően szerepelnie kellett, hogy az alapszabályban leírt cél, eljárás és hatáskör be nem tartása esetén a kormány, ha az állam vagy az egyleti tagok érdekét veszélyeztetve látja, felfüggesztheti, vagy a vizsgálat lefolytatása után végleg fel is oszlathatja. A szabályellenesen megalakult, feloszlatott vagy felfüggesztett egyesületben való részvételt az 1898. évi 1136. BM. elnöki rendelet az 1879. évi XI. tc. alapján kihágásnak minősítette. Az 1914. évi 5.480. M. E. számú rendelet egyes vármegyékben és törvényhatósági jogú városokban új vagy fiókegyesületek alakítását megtiltotta, a már engedélyezett egyesületek felett fokozott rendőrhatósági felügyeletet, indokolt esetben felfüggesztésre való felterjesztést írt elő, és lehetővé tette, hogy a rendőrhatóság karhatalommal is érvényt szerezhet e tilalomnak; a közbiztonsági közegek bármikor megjelenhettek az egyesület helyiségeiben ellenőrzés végett. Az 1914. évi 5.735. M. E. sz. rendelet a fentebbi rendelet hatályát az ország minden törvényhatóságára kiterjesztette. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom után Károlyi Mihály miniszterelnök a 4.970 M. E. sz. rendelete feloldotta a dualizmus kori egyesületi jogot korlátozó intézkedéseket, a tanácsköztársaság alatt pedig a III. néptörvénnyel az egyesületi jog szabad érvényesülését és gyakorlatát iktatták törvénybe. Az 1919. évi 5.084. M. E. sz. rendelet az egyesülés korlátai tekintetében visszaállította azoknak a jogszabályoknak a hatályát, amelyek 1918. október 30-án hatályban voltak. Azok az egyesületek, amelyeknek láttamozott alapszabályaik voltak, újra kezdhették működésüket. Az ilyennel nem rendelkezőknek 30 nap alatt kellett alapszabályaikat a belügyminiszterhez felterjeszteni. Gr. Klebelsberg Kunó belügyminiszter a 44.126 sz. körrendele-