Berta Tibor: Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban - A Csongrád megyei levéltár kiadványai. Segédletek 13. (Szeged, 2003)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ Repertóriumunk a Csongrád megyei Levéltárban őrzött, a X. fondfőcsoport iratainak kutatásához — amelynek címe: Egyesületek iratai — kíván segítséget nyújtani. A Széchenyi István gróf kezdeményezte Casino megalakulása után országszerte alakultak casinok, s ezek egyik célját, a művelt társalgást, hírlapok olvasását célul kitűző egyletek is. Ebben a fondfőcsoportban a főként a kiegyezés után alakult egyesületek iratait őrizzük, kivétel a szegedi Kaszinó iratai, amely 1829-ben alakult. Széchenyi Istvánnak is engedélyt kellett kérnie a kaszinó megalakításához, és mivel ezek mintájára több egylet kívánt alakulni és alakult is ténylegesen, a Helytartótanács 1845-ben megpróbálta hatósági úton kötelezni a megyéket, jelentsék be az eddig megalakult és már működő egyleteket, a továbbiakban pedig az újonnan alakultak alapszabályait jóváhagyás végett terjessze fel. A megyék azonban saját hatáskörbe tartozónak ítélték az egyletek működésének engedélyezését, és nem teljesítették a helytartótanács kérését. Az 1848. évi forradalom és szabadságharc bukása után az Októberi Diploma kiadását követően, a neoabszolutizmus utáni alkotmányos évben újból alakultak kaszinók, de 1862-től, a provizórium korától a kiegyezésig a Helytartótanács érvényt tudott szerezni rendeleteinek, és megtagadta az egyesületek megalakulásának és működésének jóváhagyását. Az 1865. évi országgyűlési választások után újjáéledtek az egyletalapítási törekvések, azonban csak a kiegyezés után indulhatott meg a sokszínű egyesületi élet. Az 1868. évi XLV. törvénycikk: A nemzetiségi egyenjogúság tárgyában, megengedte bármely nemzetiségű honpolgárnak, hogy a nyelv, művészet, tudomány, gazdaság, ipar- és kereskedelem előmozdítására társulatokba vagy egyletekbe tömörülhessenek. A Magyar Jogi Lexikon megfogalmazása szerint az egyesület jogi személy, amelyet több természetes vagy jogi személy alakított az alapszabályban megfogalmazott célok elérésére. 1873-ban a belügyminiszter 1.394 szám alatt adta ki rendeletét az egyesületek ellenőrzése tárgyában. „Azon tényezők közt, melyek alkotmányos